Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Daróci Lajosné: Érd földrajzi nevei
További írásos adatok Nagy Lajos munkájából származnak (Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához), mivelhogy településünk korábban Fejér megyéhez tartozott. Felhasználtam Jovicza Ignác Érd történetéről szóló 1970-ben készült kéziratos munkáját is, melyet a Városi Könyvtárban őriznek. Szóbeli adatközlőim Daróci Lajos, Daróci Lajosáé, Dékány István, Késő Géza és Payer Ferenc érdi lakosok. Értékes információikért, önzetlen segítségükért ezúton mondok köszönetet. A dolgozatomban használt rövidítések jegyzéke: FML = Fejér Megyei Levéltár FMT = Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, Érd FMTÉ = Fejér Megyei Történeti Évkönyv FNSZ = Földrajzi nevek etimológiai szótára (Kiss Lajos) Hngy. : Helynévgyűjtemény (Pesty Frigyes) OL = Magyar Országos Levéltár OSZK = Országos Széchényi Könyvtár PML = Pest Megyei Levéltár Szvf. ÁL. = Székesfehérvári Állami Levéltár A munkámhoz felhasznált irodalmi művek jegyzékét dolgozatom végén közlöm, a szövegben az e kiadmányban szokásos módon (név és évszám) hivatkozom rájuk. Dolgozatom célja, hogy Érd régi és részben ma is élő földrajzi neveit ismertesse és magyarázza. Helyszűke miatt munkám nem terjed ki Érd nevének vitatott eredetére és gyakori változásaira. Ugyanezen okból nem térhetek ki Érd történetének, nevezetes műemlékeinek (pl. a minaret) részletes ismertetésére sem. Ezekkel egyébként számtalan mű foglalkozik Anonymus Gesta Hungarorumától kezdve Záborszky Miklós közelmúltban megjelent írásáig. Dolgozatomban legtöbbet Érdy Józseftől idézek, hiszen ő készítette Érd első részletes földrajzi névtárát, írásában gyakran előfordul az ,,illír" kifejezés, melyen a török uralom alatt és után Érdre betelepült délszláv lakosság értendő. Főleg szerbek (rácok) voltak, etnikai hovatartozásuk később elmosódott, nyelvük is módosult, így az érdi délszláv csoport a nemesebbnek, hangzatosabbnak tűnő illír nevet használta. (Az illír valójában egy ókori nép volt, mely az Adriai-tengertől a Dunáig elterülő vidéket lakta.) Érd földrajzi helyneveit a hagyományos településrészek szerint csoportosítottam, ez a beosztás megközelítően megfelel a város jelenlegi kerületi beosztásának. Három kerület, ahol viszonylag kevés a földrajzi név, összevontan szerepel (a IX., X. és XI. kerület Parkváros címen.) Külön egység a város kerületekhez nem tartozó DNy-i külterülete (,,0" jelzésű körzet). A könnyebb áttekinthetőség és rendszerezés érdekében minden egyes területi egység (városrész, kerület) számot kapott, ezeket kiugróan nagy méretben jelöljük a mellékelt térképeken. Ezeken belül egytől kezdődően bekarikázott sorszámok jelzik az egyes földrajzi objektumok körülbelüli helyét. A területi egységek határait szaggatott vonalakkal jelöljük. Az alábbi szövegben minden földrajzi objektum előtt két szám látható: az első a városrészt (kerületet) jelöli, a második az objektum egyedi száma. Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy munkám továbbfejlesztésénél az újólag előkerülő földrajzi nevek — az egyedi sorszámok folytatásával — beépíthetők legyenek a térképekbe. A jelen dolgozatban e számozási rend segítségével utalok más címszavakra. RÉSZLETES FÖLDRAJZI NÉVJEGYZÉK. (ADATTÁR) 1. ÓFALU ÉS SZOMSZÉDSÁGA 1—1. Ófalu (Öregfalu, Sztaro Szelő) Érd legrégibb része, a jelenlegi I. kerület. A Duna által alávágott, mintegy 70—75 m viszonylagos magasságú löszfal tövében fekszik, melyet a nép általában csak „Hegynek" nevez (1—2.). Az Ófalu név a múlt század közepétől kezdve jelenhetett meg, amikor az 1838-as árvíz elpusztította Érd látképe a XIX. század elején Erminy— Wolf kőnyomatos illusztrációja, Az eredetije megjelent Bécsben 1821—-26-ban a ,, Donau Ansichten. . ."c. könyv mellékleteként
