Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Hol nyugszik Benyovszky Móric? (Dr. Balázs Dénes)
kell azonban arról a tudósításról, mely a közelmúltban Magyarországon látott napvilágot, és százezrek olvashatták. Ruffy Péter újságíró 1974-ben a Magyar Nemzet hasábjain, majd a Világaim c. riportkötetében arról számolt be, hogy egy köztiszteletben álló magyarbarát malgas orvos, Henri Ratsifandrihaolanana hosszú kutatás után megtalálta Benyovszky sírját. Idézi az orvos szavait: „Mindenképpen a keleti parton kellett keresni. A nagy kikötővárostól, Tamatavétól északra a tengerparton van Fénérive. Az ottani európai temetőben találtam végül rá. 1969-ben leltem meg a sírt, a ,, tombeau de Benyowski"-t. A síron lengyelesen áll a neve." A kutatóhoz intézett kérdésemre, hogy miképpen juthattak el Benyovszky földi maradványai a Keleti-foktól 260 km-re fekvő Fénérive-be, nem kaptam választ. 1979-ben Szövik Tamás barátommal földrajzi tanulmányúton vettem részt Madagaszkáron. Természetesen felkerestük a Benyovszky „emlékhelyeket" is. A hajdani Louisbourg közelében épült Maroantsetra városkából több napi gyaloglással jutottunk el a hegyeken át a Keleti-fokra (Cap Est). Előzetes könyvtári búvárkodásunk során megismerkedtünk Benyovszky társa, Jacques de Lasalle emlékirataival, melyből megtudtuk, hogy a francia katonák távozása után ő adta meg a végtisztességet Benyovszkynak 3 . Hogy ez miből állt, arról az emlékirat szerkesztője, A. Jully jegyzetben tudósít 4 . Lasalle egy kőlapot helyezett a sírra (feltehetően egy bazalttömböt, mivel ez a kőzet található a környéken), és két kókuszpálmát ültetett melléje. Jully 1898-ban azt állította, hogy akkor még megvolt Benyovszky sírja („Le tombeau existe encore à Angontsy"). Angontsy falu ma már nem létezik. Helyén a tengerparton egy tisztás van, amelyet a helybeliek Androhimbazaha néven ismernek („az idegenek telephelye"). Hajdan itt az öbölbeli horgonyzóhelylyel szemben állhattak Benyovszky raktárai, később más európaiak lakóházai. De hol lehetett Benyovszky utolsó telephelye, Mauritanie és palánkerődje? Larcher és mások leírása szerint Benyovszky erődítménye egy kisebb domb tetején állt. Androhimbazahától délre kb. 3 km-re három, 50 m körüli magasságú kerek domb emelkedik ki az őserdőből. A keleti tengerparthoz legközelebb fekvő, legdélebbi magaslaton 1905 óta egy 25 m magas világítótorony üzemel. Ennek tetejére felkapaszkodva találgattuk, hogy melyik dombon állhatott Benyovszky erődje. Stratégiai szempontból legvalószínűbbnek tűnt a világítótoronytól északra fekvő kb. 45 m magas domb, melyet a helybeliek Amboangisaynak neveznek. Ez esik legközelebb a kikötőhelyhez, róla a kilátást északra és keletre semmi sem zavarja. A dombot másodlagos vegetáció fedi, róla tehát valamikor régen letarolták az őserdőt, ellentétben a tőle nyugatra fekvő Andriana nevű dombbal. A toronyőrtől azt is megtudtuk, hogy az Amboangisay-domb északi lábánál régen település volt, ezt a helyet „Serenana" néven ismerik. Ez egybevág azokkal a leírásokkal, miszerint Benyovszky telephelyének főutcája dombra, az erődjéhez vezetett. Serenana M. Mattéi francia gyarmati tisztviselő vázlata a Keleti-fok közelében fekvő dombokról lehetett tehát Benyovszky faluja, Mauritanie, ahol ő és európai társai, valamint a hozzájuk csatlakozott malgasok éltek. Benyovszky lakhelyének és erődjének vélelmezett megtalálása támpontul szolgál ahhoz, hogy hol lehet Benyovszky végső nyughelye. Biztosra vehető ugyanis, hogy Benyovszky tetemét ott helyben, a domb körüli sík területen földelték el a malgasok. A sírhely ismertető jelei, a Lasalle, ill. Jully által említett lapos kő és a két pálma már nem létezik, az elsőt bizonyára a környékben építkezők vitték el, a pálmák pedig kiszáradtak, hiszen élettartamuk legfeljebb 100—120 év. A dombot jelenleg járhatatlan trópusi bozót övezi, Benyovszky földi maradványainak megtalálása csak véletlen műve lehet. Helyi szájhagyomány szól arról, hogy valamikor nagyon régen egy gazdag ,,vazaha"-t (idegent) a Keleti-fokkal szemközti Angontsy-szigeten temettek el. Mi is elmentünk az őserdővel borított kis korallszigetre, amelyet előttünk már alaposan átkutatott a közeli Ambohitralanana falu francia misszionáriusa, Maisongrosse atya, Benyovszky hagyományainak kutatója — eredménytelenül. Nincs logikus magyarázat arra sem, hogy miért vitték volna át a szigetre Benyovszky tetemét. Benyovszky telephelyére és sírjára vonatkozó következtetéseink helyességét ketten is megerősítették. Az egyik Robert Cornevin, a párizsi Afrikakutató Intézet vezetője, aki szintén foglalkozott Benyovszky madagaszkári tevékenységével. 1982. július 30-án kelt írásában ő is leszögezi, hogy Benyovszky hamvai valahol Angontsy környékén nyugszanak, és semmi esetre sem a fénérive-i teme-
