Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: Benyovszky Móric helye és szerepe a XVIII. század történelmében

várakozásai sem teljesültek, 1780. május 9-én ahhoz kérte a Kongresszus segítségét, hogy mielőbb vissza­térhessen Európába. Kérelmét ugyanazon esztendő június 15. napján megismételte. 18 További kutatásoknak kell tisztázniuk azt a kö­rülményt, hogy mi idézi elő 1780 tavaszán a Be­nyovszkytól származó hivatalos iratok párhuzamos megjelenését az észak-amerikai Kongresszusnál és az osztrák kormányszerveknél? Ezzel kapcsolatban je­lenleg az a (nem végleges) feltevés látszik valószínű­nek, hogy Benyovszky még Amerikában — a haza­térésre várva — dolgozta ki a tengeri külkereske­delemre és a hazai áruszállításra vonatkozó tanul­mányát, és visszatérése után a munka elkészültének eredeti dátumával nyújtotta be azt a bécsi kormány­hivataloknál. 1780 őszén és 1781 elején ismét eljutott azokba a tartományokba, melyekben másfél-két évvel koráb­ban a bajor—-porosz örökösödési háború részese­ként megfordult. Feltehetően számos olyan hadfival találkozott, akiket a háború befejezése után elbocsá­tottak, és szívesen vállaltak volna szolgálatot, zsol­dosként, idegen hadakban is. Itt és ekkor születhe­tett meg az Idegen Légió terve, amely másodszori amerikai utazásra ösztönözte Benyovszkyt. Második amerikai szerepvállalásához Franklin ajánlásait is igyekezett megszerezni. 1781 decembe­rében Benyovszky bemutatta Franklinnak feleségét és két kisleányát, egyben átadta Emlékiratainak a kamcsatkai felkelést tartalmazó részét. Benyovszky ez alkalommal akként tájékoztatta Franklint amerikai útjának céljáról, hogy az ottani letelepedés lehetősége felől érdeklődik, és ha Ameri­kában hasznát vehetik, esetleg mint lószakértőnek, eladja magyarországi birtokait és családjával együtt áttelepül Amerikába. A francia minisztériumtól egyébként ajánlásokkal rendelkezett a Kongresz­szushoz. 19 Az ajánlásokat Franklin — mivel Be­nyovszkyt „jellemileg bátor, tevékeny és vállalkozó szellemű ember"-nek 20 ismerte meg — a maga részé­ről is gyarapította. Az Egyesült Államok pénzügy­miniszterének, Robert Morrisnak az alábbi sorokat küldte Benyovszkytól : „Passy, 1781. december 10. Kedves Uram! _ Ezt a levelet gróf Beniovsky, egy magyar úr viszi Önnek, aki azzal az elképzeléssel megy Amerikába, hogy ott letelepedjék. Ha az országot megszereti, vagyonát is maga után viteti. Mr. Gerard és más itteni tekintélyes személyek ajánlották figyelmembe őt, és hozzájárulását kérem, hogy bemutathassam Önnek, és tanácsait kérjem számára, azt a megkülön­böztetett figyelmet, melyet Ön az arra érdemes kül­földiek irányában tanúsít. . ." 21 Franklin vejéhez, Richard Bache-hoz, az Egyesült Államok postája főfelügyelőjéhez is elirányította Benyovszkyt azzal, hogy „Kedves fiam, én komo­lyan ajánlom ezt a tekintélyes magyar úriembert a te megkülönböztetett figyelmedbe." 22 1782 januárjában Benyovszky másodszor is útra­kelt Amerikába. Úgy tűnik, a Légió tervéről még Franklint sem tájékoztatta, noha e kérdésben ered­ményt éppen Franklin ajánlásaival remélt elérni. Indulása előtt e szavakkal vett búcsút patrónusától: „Excellenciás Uram! íme, elindultam. Azon leszek, hogy teljes mérték­ben kiérdemeljem az Ön megbecsülését és igazoljam személyemről alkotott jó véleményét. Amikor még­egyszer szíves figyelmébe ajánlom családomat, azzal a kéréssel bátorkodom Önhöz fordulni, hogy része­sítse jóindulatában családomat. Megtisztelésnek tekintem, hogy élvezhetem az Ön bizalmát. Excellenciád legalázatosabb és legengedelmesebb szolgája: Gróf Benyovszky Passy, 1782. január 13." 23 Az Amerikába érkező Benyovszky 1782. március 18-án ajánlotta fel másodízben szolgálatait az Egye­sült Államoknak, személyesen Washingtonhoz írott levelében. Kevéssel ezután megküldte az Idegen Lé­gió hadrendjét?* részletes leírással a katonai egység szervezéséről, felhasználási módjáról és a hadkiegé­szítés menetéről. Készített továbbá egy ágyú-tervet is, melyet az amerikai hadseregben javasolt rend­szeresíteni. 25 Benyovszky amerikai terveiben ezúttal sem volt szerencsésebb, mint első ízben. Ajánlkozását Washington még ugyanazon a napon, melyen Be­nyovszky levele kelt, visszautasította. Washington érvei udvariasak és meggyőzőek: „Benyovszky grófnak, Philadelphia, 1782. már­cius 18. Uram! Nagy megtiszteltetésként vettem ma reggeli leve­lét. Igen nagy örömmel töltene el, ha az Ön rangjához és képességeihez méltó tisztet ajánlhatnék a Kong­resszusnak, s ha feltételezhetném, hogy egy ilyen ajánlatnak bármi súlya is lenne a Kongresszus meg­győzésében, a tekintetben, hogy fogadják el a szol­gálatot, amit Ön, uram, oly nagylelkűen felajánlott ennek az országnak. Viszont: legnagyobb sajnálatomra azt kell közöl­nöm Önnel, hogy jelenlegi helyzetünk olyan, hogy az utóbbi időben nagyarányú létszámcsökkentésre ke­rült sor régi tisztjeink állományában, minek követ­keztében jó néhány tábornok — akik végig e küz­delem során szolgálták az országot, és akik kifejez­ték óhajukat arra nézve, hogy továbbra is a hadsereg kötelékében maradhassanak — kénytelen lesz nyug­állományba vonulni. Őszintén fájlalom, hogy Ön nem egy korábbi idő­szakban érkezett Amerikába, amikor az ország szol­gálatába fogadhatta volna Önt, rangjának megfe­lelő módon, és jelentős előnyökhöz juthatott volna

Next

/
Thumbnails
Contents