Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: Benyovszky Móric helye és szerepe a XVIII. század történelmében
várakozásai sem teljesültek, 1780. május 9-én ahhoz kérte a Kongresszus segítségét, hogy mielőbb visszatérhessen Európába. Kérelmét ugyanazon esztendő június 15. napján megismételte. 18 További kutatásoknak kell tisztázniuk azt a körülményt, hogy mi idézi elő 1780 tavaszán a Benyovszkytól származó hivatalos iratok párhuzamos megjelenését az észak-amerikai Kongresszusnál és az osztrák kormányszerveknél? Ezzel kapcsolatban jelenleg az a (nem végleges) feltevés látszik valószínűnek, hogy Benyovszky még Amerikában — a hazatérésre várva — dolgozta ki a tengeri külkereskedelemre és a hazai áruszállításra vonatkozó tanulmányát, és visszatérése után a munka elkészültének eredeti dátumával nyújtotta be azt a bécsi kormányhivataloknál. 1780 őszén és 1781 elején ismét eljutott azokba a tartományokba, melyekben másfél-két évvel korábban a bajor—-porosz örökösödési háború részeseként megfordult. Feltehetően számos olyan hadfival találkozott, akiket a háború befejezése után elbocsátottak, és szívesen vállaltak volna szolgálatot, zsoldosként, idegen hadakban is. Itt és ekkor születhetett meg az Idegen Légió terve, amely másodszori amerikai utazásra ösztönözte Benyovszkyt. Második amerikai szerepvállalásához Franklin ajánlásait is igyekezett megszerezni. 1781 decemberében Benyovszky bemutatta Franklinnak feleségét és két kisleányát, egyben átadta Emlékiratainak a kamcsatkai felkelést tartalmazó részét. Benyovszky ez alkalommal akként tájékoztatta Franklint amerikai útjának céljáról, hogy az ottani letelepedés lehetősége felől érdeklődik, és ha Amerikában hasznát vehetik, esetleg mint lószakértőnek, eladja magyarországi birtokait és családjával együtt áttelepül Amerikába. A francia minisztériumtól egyébként ajánlásokkal rendelkezett a Kongreszszushoz. 19 Az ajánlásokat Franklin — mivel Benyovszkyt „jellemileg bátor, tevékeny és vállalkozó szellemű ember"-nek 20 ismerte meg — a maga részéről is gyarapította. Az Egyesült Államok pénzügyminiszterének, Robert Morrisnak az alábbi sorokat küldte Benyovszkytól : „Passy, 1781. december 10. Kedves Uram! _ Ezt a levelet gróf Beniovsky, egy magyar úr viszi Önnek, aki azzal az elképzeléssel megy Amerikába, hogy ott letelepedjék. Ha az országot megszereti, vagyonát is maga után viteti. Mr. Gerard és más itteni tekintélyes személyek ajánlották figyelmembe őt, és hozzájárulását kérem, hogy bemutathassam Önnek, és tanácsait kérjem számára, azt a megkülönböztetett figyelmet, melyet Ön az arra érdemes külföldiek irányában tanúsít. . ." 21 Franklin vejéhez, Richard Bache-hoz, az Egyesült Államok postája főfelügyelőjéhez is elirányította Benyovszkyt azzal, hogy „Kedves fiam, én komolyan ajánlom ezt a tekintélyes magyar úriembert a te megkülönböztetett figyelmedbe." 22 1782 januárjában Benyovszky másodszor is útrakelt Amerikába. Úgy tűnik, a Légió tervéről még Franklint sem tájékoztatta, noha e kérdésben eredményt éppen Franklin ajánlásaival remélt elérni. Indulása előtt e szavakkal vett búcsút patrónusától: „Excellenciás Uram! íme, elindultam. Azon leszek, hogy teljes mértékben kiérdemeljem az Ön megbecsülését és igazoljam személyemről alkotott jó véleményét. Amikor mégegyszer szíves figyelmébe ajánlom családomat, azzal a kéréssel bátorkodom Önhöz fordulni, hogy részesítse jóindulatában családomat. Megtisztelésnek tekintem, hogy élvezhetem az Ön bizalmát. Excellenciád legalázatosabb és legengedelmesebb szolgája: Gróf Benyovszky Passy, 1782. január 13." 23 Az Amerikába érkező Benyovszky 1782. március 18-án ajánlotta fel másodízben szolgálatait az Egyesült Államoknak, személyesen Washingtonhoz írott levelében. Kevéssel ezután megküldte az Idegen Légió hadrendjét?* részletes leírással a katonai egység szervezéséről, felhasználási módjáról és a hadkiegészítés menetéről. Készített továbbá egy ágyú-tervet is, melyet az amerikai hadseregben javasolt rendszeresíteni. 25 Benyovszky amerikai terveiben ezúttal sem volt szerencsésebb, mint első ízben. Ajánlkozását Washington még ugyanazon a napon, melyen Benyovszky levele kelt, visszautasította. Washington érvei udvariasak és meggyőzőek: „Benyovszky grófnak, Philadelphia, 1782. március 18. Uram! Nagy megtiszteltetésként vettem ma reggeli levelét. Igen nagy örömmel töltene el, ha az Ön rangjához és képességeihez méltó tisztet ajánlhatnék a Kongresszusnak, s ha feltételezhetném, hogy egy ilyen ajánlatnak bármi súlya is lenne a Kongresszus meggyőzésében, a tekintetben, hogy fogadják el a szolgálatot, amit Ön, uram, oly nagylelkűen felajánlott ennek az országnak. Viszont: legnagyobb sajnálatomra azt kell közölnöm Önnel, hogy jelenlegi helyzetünk olyan, hogy az utóbbi időben nagyarányú létszámcsökkentésre került sor régi tisztjeink állományában, minek következtében jó néhány tábornok — akik végig e küzdelem során szolgálták az országot, és akik kifejezték óhajukat arra nézve, hogy továbbra is a hadsereg kötelékében maradhassanak — kénytelen lesz nyugállományba vonulni. Őszintén fájlalom, hogy Ön nem egy korábbi időszakban érkezett Amerikába, amikor az ország szolgálatába fogadhatta volna Önt, rangjának megfelelő módon, és jelentős előnyökhöz juthatott volna