Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Francis S. Wagner (Kensington, USA): Benyovszky Móric Amerikában
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 3. szám, 1987. p. 45—52, Érd BENYOVSZKY MÓRIC AMERIKÁBAN Dr. Francis S. Wagner ( Kensington, USA ) ÖSSZEFOGLALÁS A 18. század végén az amerikai reformeszmék és technikai újdonságok nagy hatást gyakoroltak az óvilági társadalomra. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy a franciákban és a Habsburgokban csalódott Benyovszky figyelme Amerika felé fordult. Szoros kapcsolatba került az amerikai közélet egyik legkiemelkedőbb alakjával, Benjamin Franklinnal. Segítségével kétszer is járt Amerikában, felajánlotta szolgálatát a Kongresszusnak, de visszautasításra talált. Harmadszor is visszatért Amerikába, ezúttal ugródeszkának használta madagaszkári tervei megvalósításához. A tanulmány szerzője az amerikai levéltárakban található dokumentumok — elsősorban Franklin és Benyovszky levelezése — alapján elemzi nyughatatlan vérű hazánkfia amerikai próbálkozásait. A 18. század második felében Európára, különösen annak nyugati és középső részére nyugtalan időszak köszöntött. Ezekben az években az egész földrészen (a török megszállás alatt álló országok kivételével) a félfeudális, ill. korai kapitalista viszonyok folyamatosan fejlettebb kapitalista rendszerré alakultak, a politikai gondolkodásban pedig addig elképzelhetetlen fejlődés ment végbe. Sokan, kiábrándulva a Habsburg-birodalom politikai-gazdasági rendszeréből, a Franciaországból és az Atlantióceán túlsó oldaláról származó új eszmék felé fordultak. A 18. század utolsó negyedétől a „kereszténység bástyája" korábbi eszméjét egyre inkább felváltotta az amerikai forradalom eszmei tartalma, középpontjában a Függetlenségi Nyilatkozattal és magával az Alkotmánnyal. Az amerikai szabadságeszmény minden jól ismert tartozékával (az állam és az egyház szétválasztása, viszonylagos osztálynélküli társadalom, köztársasági szellem, szabad vállalkozás stb.) nyilvánvalóan vonzódást ébresztett az európai kulturális elit politikai és művelődésfilozófiájában. Ez az új rend magasabbrendűnek tűnt, mint az Óvilág arisztokratikus berendezkedése, és egyre nagyobb számban szerzett mélyreható reformokat kívánó híveket. Az Amerikáról alkotott kép az emberiség kulturális fejlődéséből adódó általános követelményekkel együtt változott 1 . Az első fontos művelődési szerepet betöltő amerikai Benjamin Franklin volt, aki találmányaival hozzájárult, hogy az amerikai természettudományokról igen kedvező kép alakuljon ki. A villámhárító felfedezésével sok európai kortársa szemében a világ első számú tudósa lett. Makó Pál (1723—1793), a budai egyetem matematikaprofesszora, az elektromosságról szóló első magyar könyv szerzője nagy tiszteletet tanúsít Franklin tudományos eredményei iránt 2 . Franklin népszerűsége olyan látványos méreteket öltött, hogy több korabeli költő is lelkesen emlékezett meg a frissen felfedezett villámhárítóról 3 . Nem volt tehát meglepő, hogy a természettudományok hazai művelői annyira szerettek volna megismerkedni Franklin hazájával, a szabadság és a jólét földjével. A nemrég megalapított Egyesült Államokról alkotott ilyen elképzelést a jövendőbeli bevándorlókra és a kalandra vágyókra. Közülük nénéhányan, mint Lafayette, Kováts Mihály, Casimir Pulaski (eredeti lengyel írásmódon: Kazimierz Pulaski), valamint több német személy és csoport jelentősen hozzájárultak a Függetlenségi Háború sikeréhez. Ebben az időben George Washington és Benjamin Franklin testesítették meg a külföldiek szemében az alapvető amerikai jellemvonásokat. Benyovszky gróf igen szoros kapcsolatokat épített ki Benjamin Franklinnal 4 . Kapcsolatkeresés Amerika felé Érdekes megemlíteni, hogy Benyovszkyt Madagaszkárral kapcsolatos kedvenc tervei vezették az Amerikába hajózásra. Első madagaszkári tartóz-
