Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Cholnoky Jenő: Lóczy Lajos: a tudós és ember

A, pvJy - Zv/á Lóczy Lajos 1894. február 3-i levele, melyben felkérte Cholnoky Jenőt a földrajzi tanszéken megürült tensi állás elfogadására. Ezzel indult Cholnoky geográfiai karrierje! assziszaz ebédlőbe lépett. Onnan balra nyílt a professzor egyablakos dolgozószobája, jobbra a szalon és azon túl a hálószoba. Délután volt, amikor beléptem az ebédlőbe. Az ajtók jobbra is, balra is be voltak hajtva, s nem tudtam, most merre menjek. A szobán azonban kötél húzódott végig, s a baloldali és jobboldali ajtók alatt tűnt el. De ami a legfurcsább volt, a kötél szabályosan mozgott erre-arra. Nem tudtam elképzelni, hogy mi lehet ez. Ekkor kinyílt a szalon ajtaja, megjelent Lóczyné, s nevetve látta meglepetésemet. De azt is láttam, hogy a kötél egy gyermekhintához van kötve, amely a szalon és hálószoba ajtajában függött, s a hintán édesen aludt a két kisfiú, Lajos és Sándor. Lóczyné intésére benyitottam a baloldali ajtón. Vele szemben ült a nagy mester egy kis kereveten, s előtte dohányzóasztal állt. Ezen az asztalon mindenféle dohányzókészlet, meg kelet-ázsiai emléktárgy volt kirakva, de ezeknek tetején, egészen diszkordánsan nagy csomó papíros feküdt, s erre írt Lóczy. Tintatartója a földön volt, s oda mártogatta tollát. A kötél az ő lábára volt kötve, s lábának szabályos ingásával hintáztatta a gyerekeket! Nem csoda aztán, ha így nem lehetett helyesen fogalmazni és olvashatóan írni. A szedők sírtak, ha Lóczy-kéziratot kaptak! A szórakozott tudós Szórakozottsága is rendkívüli volt. Amikor a Földrajzi Intézetben előadását reggel 9—10 közt megtartotta, utána nagy sietve elrobogott. Mindig sietett. De nem engedhettem el, mielőtt meg nem néztem, hogy rajta van-e a mandzsettája, nem krétás-e a ruhája, s aztán mindig meg kellett mondania, hogy hova megy, mit csinál, mert nekem ezt tudnom kellett. Hol egy kéziratot, hol a kesztyűjét, hol valami mást hagyott el, s nekem utána kellett járnom. Szórakozottsága miatt a fényképei nagyon ritkán sikerültek, mert vagy túlexponálta, vagy ki se nyitotta, vagy 2 képet vett egy lemezre stb. Otthon aztán a jókról sem tudta mindig megmondani, hogy mit ábrázolnak. Műveinek szövegében igen sokszor van az északnyugat az északkelettel felcserélve. Szerencse, hogy nagy balatoni munkáját Schafarzik Ferenc, legjobb barátja fordította németre, s mint gondos, pedáns ember, mindig ellenőrizte a szöveget és sok elírást javított ki. Igen sok kőzetmintát és kövületes követ hordtunk a csopaki villába, s amire már nem volt szüksége, azt ott egy, a szőlőben keletkezett vízmosás feltöltésére dobálta össze. Ha majd egyszer valami jövő századbeli geológus ott keresgél, nem fogja