Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Cholnoky Jenő: Lóczy Lajos: a tudós és ember

U»* *+i ?*'n**+áf ***** /7.., A^U^ Két oldal Lóczy Lajos 1909. augusztus 19-én kelt leveléből, melyben a Hegyes-Drócsában végzett földtani kutatásairól számol be Cholnoky Jenőnek tudni elképzelni, hogy hogyan kerültek ide paleozói kövekkel együtt eocén és szármáciai, meg eruptivus kőzetek egyhatárra! Ezen a gondolaton ő nagyon jól mulatott. Egyszer engem kinn felejtett a tó közepén lehorgonyzott fúróhajón. Csúnya idő támadt éjjel, s éhen, szomjan ott fagyoskodtam s lestem, hogy mikor süllyed el a rozoga alkotmány. Szerencsére a mi leghűségesebb munkatársunk, Vas János kövesdi halász hajnalban ugyancsak kiugrott az ágyból, amikor a feleségének eszébe jutott, hogy én kinn maradtam, s ráripakodott Jánosra. A derék ember kis reggelit, meg meleg ruhát kapkodott össze, sietett le a kerekedi kikötőbe a petróleum-motoros bárkához — ő kezelte —, s rohant be értem, tudta, hol van a fúróhajó. Lóczy odahaza reggel 8 óra tájban fogadott nagy nevetve, s mondta, hogy így kell a fiatalembereket megedzeni! De a felesége elárulta, hogy ő is felébredt hajnalban, s nagyon nyugtalan volt miattam. Aggódott, hogy a viharos szélben a hevenyészett fúróhajó elsüllyed! A Balaton legjobb ismerője Amilyen nagyszerűen tudott dolgozni kinn, a hegyek közt, köveket kocolva, olyan nehezen ment a munka az íróasztalnál. A Balaton környékének geológiai térképét 1 : 25,OO0-es mértékben sokszor újra festette, mert mindig talált újabb és újabb dolgokat s a határokat minduntalan igazította. Színvak volt, a vöröset a zöldtől nem tudta megkülönböztetni, azért a festékek szilkéje alá oda kellett írni: piros, zöld! A Balatonvidék geológiai vizsgálatai megkívánták, hogy az állati és növényi kövületeket megfelelő szakemberek alaposan tanulmányozzák. Minthogy hazánkban nem volt mindenre kellő szakemberünk, hisz a paleontológiát (az őslénytant) nálunk nagyon mostohán kezelték, a begyűjtött őslénykövületek pontos meghatározására több külföldi, különösen német kitűnőséget hívott meg. El is jöttek, bejártuk velük a tó környékét, s nagyon meg voltak lépetve a tanulmányok rendkívüli pontosságától és részletességétől. Csakhamar világhírű is lett a Balaton-Bizottság működése, és más német tudósok is részt akartak benne venni. Nagy kár, hogy Lóczy Lajos kartársaival szemben meglehetősen fölényes és türelmetlen volt. Valósággal lenézte a filológusokat, feleslegesnek tartott minden filológiát. Lenézte a történelmet is, meg a nyelvtanokat is. Ez az oka, hogy a nagy Balaton-műben a történelem olyan gyengén van képviselve. Sok bosszúsága volt az archeológiával, mert ennek a kötetnek első ívét Kuzsinszky Bálint szerző tizenöt évvel előbb imprimálta, mint az utolsó ívet, s a mű így is nagyon felületes lett, annyira, hogy Lóczy nem is adta ki németül. Makay Béla történelmi leírása is gyenge, ezért is kemény kritikákat kapott Lóczy, pedig nem tehetett róla.