Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

ÉRTEKEZÉSEK - Tar Ferenc: Lendl Adolf dél-amerikai útja

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2. szám, 1986. p. 29—32, Érd Tar Ferenc LENDL ADOLF DÉL-AMERIKAI ÚTJA ÖSSZEFOGLALÁS Lendl Adolf ( 1862—1942 ) kiváló zoológusunk nevéhez fűződik a budapesti állatkert megújítása az 1910-es években. 1917-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Külföldi gyűjtő- és tanulmányútjai sorából kiemelkedik az 1907—1908-ban tett dél-amerikai útja. Argentína Neuquén tartományát járta be gyalog, majd átkelt az Andokon a Csendes-óceán partjára. Az itt gyűjtött anyaggal gazdagította az argentínai múzeumokat, valamint a magyar Természettudományi Múzeum Adattárát, s jelentősen hozzájárult a még alig ismert vidék tudományos feltárásához. A magyar geográfia is hasznát látta Lendl utazásának, mivel könyvével és számos cikkével elősegítette e távoli vidék földrajzi megismertetését. A budapesti állatkertben sétálva a látogató hamar megtalálja az alapító Xantus János szobrát. Az állatkert megújítójának szobrára azonban csak hosszas keresés után lehet rátalálni a bokrok között. Pedig a neves tudósnak, Lendl Adolfnak ezt tartják legnagyobb alkotásának. Lendl 1911—1920 között volt a Főváros Allâtes Növénykertjének igazgatója. A városligeti állatkert átalakítását számos európai hasonló intézmény személyes tanulmányozása előzte meg. „Határozottan állítható, hogy az állatkert rendszertani konstrukciójában, akklimatizációs munkájában, a gazdag flóra övezte állatházak, kifutók elhelyezésében, a már akkor is pusztuló fauna bemutatásában és természetvédelmi megőrzésében nemcsak 50 évvel ezelőtt, de még ma is úttörő koncepciója egyedül áll a Föld állatkertjeinek nagy családjában. Az első volt, aki rendszerezetten mutatta be az állatkertben az élővilágot. Ő alapította hazánk legnagyobb pálmaházát és akváriumát is" (ANGHI CS. 1964). Orczifalvától Keszthelyig Lendl Adolf 1862. május 6-án született a Temes megyei Orczifalván, német anyanyelvű családban. (A falut II. József harmadik német telepítése idején, az 1780-as években létesítették.) Szülei néhány év után a közeli Temesrékasra költöztek. Lendl itt járta ki az elemi iskolát. Mivel a szülői házban akkoriban sem Orczifalván, sem Temesrékason nem beszéltek magyarul, így a magyar nyelvet csak később, a középiskolában tanulta meg. Szülei 1871ben íratták be a temesvári reáliskolába, ahol a tanítás nyelve még szintén német volt, de itt kezdett el tanulni magyarul. Az érettségi vizsga után, 1879-ben beiratkozott a budapesti műegyetemre, ahol elsősorban vegytant, állattant és élettant hallgatott, amely tárgyak már a középiskolában is nagyon érdekelték. 1882A nyugdíjas Lendl Adolf Keszthelyen ben a műegyetem tanársegédje lett, két év múlva pedig megszerezte a tanári oklevelet, majd a következő években asszisztens és az állattani tanszéken tanársegéd; 1887-ben doktorált. Ezt követően tudományos ismereteit gazdagítani hosszabb időre Németországba utazott. Visszatérvén 1888 tavaszán a Nemzeti Múzeum Lendl Adolfot az állattani laboratórium vezetésével bízta meg. Mielőtt azonban állását elfoglalhatta volna, Herman Ottóval együtt Norvégiába utazott, ahol elsősorban madártani vizsgálatokat végzett. Erről Herman Ottó a következőt írja: „Már-már indultam, mikor ajánlatomra