Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)
ÉRTEKEZÉSEK - Bemard Le Calloc'h: Egy feledésbe merült magyar—francia földrajztudós: Ujfalvy Károly
Habár Ausztriában született és nevelkedett, tősgyökeres magyar családból származott, mely tisztában volt erdélyi, illetve székely eredetével.* Egyaránt beszélt magyarul és németül. Tizenkilenc éves korában, mint lovas alhadnagy, belépett a császári hadseregbe, édesapjának példája nyomán. Közben 1848—1849-ben életbevágó események történtek Magyarországon. Ha fiatalsága miatt nem is vehetett részt bennük, mindenesetre erős nyomot hagytak benne. 1864-ben lemondott a katonai pályáról és elindult Németországba, hogy beiratkozzék a bonni egyetemre. 2. Külföldön tanult. Miután Bonnban letette a bölcsész doktorátust, Párizsba költözött, ahol tanári oklevelet szerzett. Ott is maradt, mert feleségül vette az 1842. január 12-én, Chartres-ban született Claire-Virginie-Marie Bourdon-t. 3. Francia állampolgár lett. Már Párizsba érkezésekor átlátta, hogy fel kell vennie a francia állampolgárságot, ha állami tisztviselőként, gimnáziumi tanárként akar működni. Mivel elhatározta, hogy francia nőt vesz feleségül, s végleg letelepszik Franciaországban, azzal is tisztában volt, hogy nem maradhat az osztrák császár alattvalója. Egyébként is minden vágya az volt, hogy minél előbb francia legyen. Mindjárt házasságának megkötése után kérvénnyel folyamodott a francia hatóságokhoz az állampolgárság elnyerése ügyében. Egy év múltán meg is kapta; ettől kezdve mindig franciának mondta magát, habár magyar származását soha nem tagadta. 4. Nem írt magyar nyelvű művet. Tudott volna magyarul írni, hiszen jól beszélte anyanyelvét. Állandó levelezésben állt Magyarországgal, az ott maradt családjával és több ismert személyiséggel, mint például Deák Ferenccel, Hunfalvy Jánossal, Haynald Lajos kalocsai érsekkel és másokkal. De francia állampolgár lévén, nem akadt soha lehetősége arra, hogy magyar művet adjon ki. Két német nyelvű könyve kivételével összes többi munkáját franciául fogalmazta. Magyar és német tudása ellenére franciává vált. 5. A francia tudományt szolgálta. Mint tudós és mint utazó a francia kormány szolgálatában állt; tőle kapta mind az utasításokat, mind a fizetését, és aszerint működött, ahogy előírták neki. Tudományos gyűjteményeit később a francia államra hagyta, hálából az onnan kapott menedékért és szabadságért. Kétségkívül a francia földrajzi tudomány kifejlesztése és kisugárzása érdekében dolgozott. Korai munkássága Vajon miben állt tulajdonképpen hozzájárulása az általános tudományhoz és különösen a földrajzhoz? Ujfalvy Károly francia felesége, Marie Bourdon Pályája kezdetén főleg arra törekedett, hogy a franciákkal megismertesse Magyarországot. Leírta földrajzát, elbeszélte történelmét, megmagyarázta irodalmát. Kiadott egy magyar nyelvtant a franciák részére, mely tudtommal első a maga nemében. Lefordította franciára Petőfi Sándor válogatott költeményeit (1871), majd több magyar költő művét is (1873). 1872 nyarán a francia kormány kérésére végigjárta az osztrák—magyar birodalmat, hogy a közoktatás megszervezését, hatékonyságát és eredményeit vizsgálja. Hivatalos jelentést is tett róla, melynek záró következtetéseit figyelembe vették később, amikor a francia közoktatást megújították és átszervezték. A magyar nyelv iránti érdeklődése következtében a finnugor rokonság lehetőségét alaposan és gondosan tanulmányozta. Rövidesen a finnugor elmélet védője, jobban mondva (mivel Franciaországban senki nem támadta) annak hírmondója lett. Habozás nélkül állást foglalt az „ugor—török háborúban" a finnugorság mellett. Több könyvet írt a finnországi nyelvről és más finn eredetű, kevésbé ismert dialektusokról. Egyik műve „A magyar nyelv eredetéről és a csúd vagy finn nyelvekkel való kapcsolatairól" szól (1871). Lefordította franciára a Kalevala első énekét. Mint a párizsi Filológiai Társaság alelnöke, Elias Lönnrotot, a Kalevala szerzőjét a Társaság tiszteletbeli tagjának nyilvánította. Ahlqvist-Oksanen, Yrjő-Koskinen finn * A budai Országos Levéltárban folytatott kutatásaim szerint az Ujfalvy család ősi fészke a marosszéki Csejdben volt. A család első képviselője, Ujfalvy János, Apafy Mihály erdélyi fejedelemtől kapta birtokát a XVII. század második felében. A török hódoltság után a család egyik ága, amelyikből Károly Jenő származott, átköltözött az Alföldre, Mezőkövesd környékére, s onnan kapta az előnevet. A magyar helyesírás szabályai szerint az Ujfalvy nevet hosszú ,,ú"-val kellene írni, ő azonban a vesszős ékezetet nem használta. Két pontot tett viszont nevének végén az ,,y"-ra (Ujfalv^).
