Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)
ÉRTEKEZÉSEK - Bemard Le Calloc'h: Egy feledésbe merült magyar—francia földrajztudós: Ujfalvy Károly
Ladák hiak a Dr asz völgyében. Ujfalvy Károly fényképe 1881 nyarán, útban Kasmír felé tudósokkal levelezett és vitatkozott nyelvészeti kérdésekről. Annak elismeréséül, hogy ennyit tett a magyar nemzeti ügy ápolására külföldön, a Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-án külső tagjának választotta meg. Több könyvet írt az úgynevezett „turáni" népek vándorlásáról 1873-ban és 1874-ben. Számos tanulmányt is adott közre ugyanerről a témáról különböző tudós társaságok közleményeiben. A párizsi ,, École des langues orientales"-ban a keleti földrajzot és történelmet docensként tanította, melynek keretében természetesen gyakran említést tett a magyar és finnugor népek őstörténetéről. Miután 1874-ban a Francia Földrajzi Társaság tagjai közé fogadta, az újonnan létrehozott Magyar Földrajzi Társaságnak is levelezőtagja lett Hunfalvy János javaslatára. 1875- ben, mint a néprajzi kutató csoport vezetője és előadója, tevékeny részt vett az első Nemzetközi Földrajzi Kiállításon, melyet Párizsban szerveztek. Akkor találkozott Vámbéry Árminnal, a „török rokonság" lelkes védőjével, akit különben mérhetetlen bátorságáért nagyon tisztelt. Felfedező úton Turkesztánban 1876- ban és 1877-ben tizenhét hónapig feleségével együtt Oroszországba utazott, Nyugat-Turkesztán földrajzi felfedezése végett. A sok nehézség és kellemetlenség dacára az alig ismert hatalmas területen alapos tanulmányt folytatott, mellyel a tudományok több ágát szolgálta, mint a földtant, botanikát, néprajzot, nyelvészetet, vallástörténetet, térképészetet, de főleg az embertant, mert az antropológia rajongója volt. Egy éjjel — egy helybeli ember segítségével —- koponyákat „szüretelt" az elhagyatott mezei temetőben. Méretvételei és összehasonlításai eredményeképpen sok új következtetést tudott levonni Turkesztán török és iráni népeire vonatkozólag. Visszaindulásuk előtt rövid látogatást tettek Kuldzsában, a kínai Turkesztánban, mivel az előző években ezt a várost az orosz birodalomhoz csatolták. Olyan erős benyomást tett rájuk ez a kirándulás, hogy később, 1886-ban, Yakub bégről, a kasgari emirről regényes életrajzot írt Marie de UjfalvyBourdon „Egy kalandor király Belső-Ázsiában" címmel, s a mű az írónő népszerűségét véglegesen szentesítette. Hazatérésük után Ujfalvy Károly hatkötetes könyvet adott ki tudományos kutatásának eredményeiről, címe: „Expedition scientifique française en Russie, en Sibérie et dans le Turkestan" (Francia tudományos expedíció Oroszországban, Szibériában és Turkesztánban) 1878—80. Felesége útleírást készített „De Paris à Samarkand, impressions de voyage d'une parisienne" (Párizstól Szamarkandig, egy párizsi hölgy úti benyomásai) címmel (1880). Nagy sikert aratott ez az olvasmányos elbeszélés, mely több kiadásra tett