Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Equatoriális napóra avatása (K. J.)

Equatoriális napóra avatása Az Országos Műemléki és Múzeumi Hónap ren­dezvénysorozatai keretében 1984. október 30-án, délután 15 órakor meghitt hangulatú rendezvény színhelye volt a Magyar Földrajzi Gyűjtemény udvara. Érd város Tanácsának vezetői, dr. Nagy Margit tanácselnökhelyettes, Hatvani Istvánné művelődési osztályvezető, dr. Füsi Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, dr. Pataki Béla Pál, a Magyar Földrajzi Társaság titkára, a Múzeumbarát Kör tagjai, valamint a helyi iskolák pedagógusai és diák­jaijelenlétében dr. Mérő /dzse/kandidátus, tanszék­vezető főiskolai tanár ünnepélyesen felavatta a GANZ MÁV AG Soroksári Öntődéje szocialista brigádja által társadalmi munkafelajánlásban elkészített, betonalapzatra felállított napórát. A napóra helyének pontos bemérésében segítsé­günkre volt ifj. Bartha Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárosa. A betonalapzat elkészítésé­ben Tóth Károly gimnáziumi tanár, dr. Kelényi István író és az érdi Generál szolgáltató Gazdasági Munkaközösség tagjai: Illés István, Horváth István és Sámi Vince önzetlenül végeztek több mint 20 ezer forint értékű társadalmi munkát. Dr. Mérő József az alábbi szavakkal adta át az ér­tékes műszert: „Tisztelt vendégeink, barátaink! A sokáig bo­lyongó földrajzi közgyűjteményünknek otthont adó Érd város múzeuma újabb eszközzel gazdagodik. A társadalmi összefogásból született értékes „mű­szer", a szolárium itt áll előttünk, hogy a múzeumi hónap keretében felavassuk. Az évezredekkel ezelőtt időszámításra használt függőlegesen álló árnyékvető botból, a gnomonból született a ma is használatos napóra. Az idő múlását mérő bot vízszintes síkra eső árnyékát használta fel elsőnek Anaximandrosz az i. e. 6. században a nap­éjegyenlőség mérésére. Vitruvius, Julius Caesar neves építésze, az i. e. utolsó században a gnomon segítségével határozta meg az ókori világ központjának, Rómának helyze­tét. Az antik matematikai földrajz ezeket az arány­számokat épp úgy regisztrálta városról—városra, vagy az egyik tájegységről a másikra, mint az év leghosszabb napjának helyére jellemző idő tartamát. Az equatoriális napóra a szó szoros értelmében műszer, amelynek szerkezete alumínium és ötvöze­téből készült, precíziós öntéssel. A napóra szám­lapjának síkjára az Egyenlítőn átfektetett síkkal párhuzamosan rögzített Észak—Dél vonal (meri­dián), a rézből készült árnyékvető pálya a Föld forgástengelyével megegyező irányban van elhe­lyezve. Érd földrajzi szélességének megfelelő 47,3 fokos dőlési szögben árnyékával jelzi a kettős szám­lapon, a tavasz- és az őszpont között a Nap delelésé­nek megfelelően a valódi helyi időt. A napórát társadalmi munkában a GANZ­MÁVAG Soroksári Öntődéje készítette el. Ezúton mondunk hálás köszönetet Sereg György mérnök­igazgatónak, Politzer Tamás üzemvezetőnek, vala­mint Várszegi Józsefnek és Teher Józsefnek, akik kiöntötték és r végleges formában elkészítették. Az alapzatot Érd Város Tanácsa Költségvetési Üze­mének és az Érdi Építőipari Szövetkezetnek lelkes dolgozói készítették el ugyancsak társadalmi mun­kában. E napóra segítségével a múzeumot megtekintő vendégek, tanulók jobban megismerhetik a Nap járá­sával összefüggő jelenségeket, az időszámítást, vala­mint alapvető csillagászati ismeretekre is szert tehet­nek, ezzel is hozzájárulva tanult földrajzi ismereteik bővítéséhez. Legyen ez a demonstrációs eszköz az egyéves jubileumát ünneplő múzeumnak újabb, maradandó szerzeménye, amely további lehetőséget nyújt az ország és világ távoli tájairól ideérkező látogatók tájékoztatására. Az egykori Pelikán beszálló vendéglő épülete Érd város vezetőinek, neves fiának, Balázs Dénesnek és a Magyar Földrajzi Társaságnak közös erőfeszí­tésével múzeummá nemesedett. A közművelődés szolgálatában hirdesse tovább a magyar geográfia hajdani emlékeit, a hazánkat, a világot megismertető földrajzkutatás és oktatás sikereit." A csillagászati földrajzi ismeretterjesztést és köz­művelődési célokat szolgáló műszer Érden az ország­ban első, közterületen elhelyezett equatoriális napóra. Dr. Kubassek János

Next

/
Thumbnails
Contents