Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében

Dr. Balázs Dénes ÉRD MÚLTJA A RÉGI TÉRKÉPEK ÉS FÖLD RAJZKÖNYVEK TÜKRÉBEN ÖSSZEFOG LALÁS A Magyar Földrajzi Gyűjteménynek otthont adó Érd neve a XVI. század elejétől nyomon követhető a Magyarországon és külföldön kiadott térképeken. Érd („End'''') már szerepel az első, ún. Lázár-féle ország­térképünkön (1528). A török hódoltság kezdetétől a település Hamzsabég vagy e név változataival jelenik meg a korabeli térképeken. A latin, német és magyar nyelvű földrajzkönyvek, lexikonok a XVIII. századtól kezdve egyre részletesebben foglalkoznak Érd (Hamzsabég) mezővárossal, ezekből tartalmaz válogatást a cikk második része. A mai Érd városa helyén már 40—50 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak első eljegesedési sza­kaszát (Würm I.) megelőző, viszonylag enyhébb éghajlatú periódusban éltek emberek. Erről tanús­kodik az Érdparkvárosban feltárt ősemberi vadász­tanya, ahonnan sok ezernyi állatcsont (főleg bar­langi medve maradványai) és a középső kőkor ún. moustiéri kultúrájának szerszámai kerültek elő (GÁBORINÉ CSÁNK V. 1965, 1967a, 1967b, 1968, 1971, 1980; GÁBORI M.— GÁBORI­1. ábra. Részlet Lázár deák térképéből (1528). Érd neve tévesen „End" alakban szerepel CSANK V. 1978). Ez a ritkaságszámba menő leletanyag Érd nevét világszerte ismertté tette, természetesen elsősorban a szakemberek körében. A terület kedvező földrajzi fekvése (szárazföldi átkelőhely, bővizű források, védett szelíd völgyek, termékeny talaj stb.) a későbbi korokban is elő­segítette különféle népcsoportok megtelepedését. Számos helyen kerültek elő bronz- és vaskori lele­tek, a régészek kelta sírokat tártak fel, és Érdről származó római kori leleteket őriznek a budapesti múzeumok (KERESKÉNYI GY. 1874). A honfoglaló magyarok is megtelepedtek ezen a vidéken, s a feltevés szerint Árpád a bolgár szár­mazású Erdu vezérnek adta jutalmul ezt a földet, egyesek innen származtatják Érd nevét. Nagyobb a valószínűsége azonban annak, hogy a település neve a vízfolyást jelentő ,,ér" szóból született a ,,d" képző hozzáadásával (KISS L. 1980). A török hódoltság kezdetén kapta Érd a Hamzsabég nevet, ugyanis egy Hamza vagy Hamzsa nevű török bég itt rendezkedett be. A Hamzsabég névnek — külö­nösen a német átírásokban — nagyon sok szino­nimája alakult ki (Handzsabék, Halselbek, Hansel­böck, Hancsabeg, Hanslpech stb.). Érd neve a régi térképeken Érd neve írásban először az Árpád-házi királyok korából származó oklevelekben jelent meg (SZENT­PÉTERI I. 1943). Levéltáraink bizonyára sok értékes adatot rejtenek magukban Érd korai törté­netéről, ezek felkutatása és értékelése még várat magára. Érd nevének első térképi megjelenése szorosan összefügg a magyar kartográfiai munkák megindu­lásával. Hazánkról az első részletes térkép csak a XVI. század elején készült. Alkotójáról, Lázár „deákróV csupán annyit tudunk, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Kéziratos

Next

/
Thumbnails
Contents