Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A védekezésről negyven év távlatából

A gépjárművek nagy részének hiánya fokozta félelemérzetünket, s az egyébként jól működő szervezetben is lelki feszültséget okozott. Nyomasztóan hatott annak tudata, hogy az 1966. évi jeges árvédekezés óta igazgatóságunk működési területéhez tartozott a Berettyó jobb parti töltése is, a torkolattól a közúti hídig, amely töltésszakasz magassága nem felelt meg az árvízvédelmi előírásoknak. A magassági és helyenként keresztszelvényi tekintetben is hiányos jobb parti töltés szakadása veszélyeztette volna Füzesgyarmat, Szeghalom és Dévaványa térségét. Ez fokozott felelősséget jelentett a védekezés minden szintjén. A Sebes-Körös menti megbontott töltések és a foki-hídi LNV feletti 240 cm-es előrejelzés kellő indok volt a semmi korábbihoz nem hasonlítható veszélyérzethez. A megélt eseményekből műszaki információkból a védekezés minden pillanatában éreztük, hogy valóban rendkívüli árvíz ellen küzdöttünk. Azt azonban csak utólagos számításokból tudhattuk, hogy a Berettyón statisztikailag 200, a Sebes-Körösön pedig 1000 évenként várható magas árvíz ellen védekeztünk. Emiatt kellett 2-3 napra mintegy 60-65 ezét embernek félelemmel megélve elhagyni otthonát, annak ellenére, hogy 12-16 ezer ember védte a gátakat. Ezáltal vált a „kis" Berettyó és Sebes-Körös 1970. június 13-15 közötti árvize rendkívülivé és emlékezetessé. Védekezés a Sebes-Körös mentén (június 11-13.) Rendkívüli helyzetet teremtett az előrejelzés, az árhullám hevessége, ebből adódóan a védekezés dinamikája. (LNV felett 240 cm!) A várható magas vízszintre tekintettel június 11-én már minden őrjárásra erősítésként l-l fő műszakit vezényeltünk ki és megkezdtük a nyúlgátépítést az alábbi szakaszokon: 25+300-27+100 1800 m 33+100-34+600 1500 m 35+100-36+200 1200 m 38+500-47+150 8650 m 48+650-58+100 9450 m Összesen: 22 600 m hosszban. A nyúlgát építését kizárólag közerővel végeztettük. Építési anyagként elsősorban árvédelmi karók mellé helyezett pallót és mellé tömörített földet, kisebb mértékben - palló hiányában - homokzsákot alkalmaztunk. A munkálatokat nehezítette az esős idő és az átázott töltéskoronák. A 44 km hosszú töltésszakasz 4 közúti hídnál közelíthető meg. A töltéskoronán a hossz-szállításokat a minimumra kellett csökkenteni, de még a pallóanyag és üres zsák bejuttatása is nehézséget jelentett. Ilyen körülmények között homok szállítás szóba sem jöhetett. A szükséges földanyagot a töltéskorona mentett oldali éléből nyertük. A kirendelt közerők száma igen változó volt, átlagosan műszakonként 15002000 ember. Az irányítást és munkálatokat nehezítette a megfelelő világítás hiánya is. Fent felsorolt gondokat növelte a pallóanyag szakaszos szállítása. Hangsúlyozni kell,