Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A védekezésről negyven év távlatából
Folyó Vízmérce LNV fölött, cm Berettyó Szeghalom 112 Sebes-Körös Foki-híd 100 Sebes-Körös Körösladány 100 Fekete-Körös Remete 76 Fehér-Körös Gyula 43 Kettős-Körös Békés 76 Hármas-Körös Gyoma 45 A Hármas-Körös vízhozama Gyománál LNQ= 1700 m 3 /s Történetek az 1970. évi árvízről A Tisza mellékfolyóinak második, vagy harmadik árhulláma esetén a főfolyó árhullámaival való találkozás már nem kerülhető el, figyelmeztetett erre Korbély József mérnök is: „Szabályozás után az árhullámok kedvezőtlen találkozása esetén nagyobb erővel csaphatnak össze, mint a múltban." Tulajdonképpen ez történt a Berettyó-Körösök vízrendszerében 1970. június 13-l4-én, amikor már az ötödik árhullám vonult le a Berettyón. Tanulságként - az utókor számára - nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy 1970-ben nem a Tiszán (főként nem a Közép-Tiszán) volt rendkívüli nagy árvíz, hanem a Szamoson (Komlódtótfalu) és Felső-Tiszán (Tiszabecs) május 15-16-án, továbbá egy másik június 14-15-én a Berettyón (Szeghalom) és a Sebes-Körösön (Foki-híd). A határon túli 13 töltésszakadás ellenére Tiszabecsnél az LNV-t 107 cm-rel, Komlódtótfalunál pedig 159 cm-rel meghaladó árhullám vonult le. Olyan rendkívüli volt hevessége, hogy védekezésre alig hagyott időt. (A Tisza Tiszabecsnél óránként 53 cm-t, a Túr Garbóknál 83 cm-t, a Szamos Komlódtótfalunál 29 cm-t emelkedett.) A szó igaz értelmében kivédhetetlen volt a tragédia, amelyben két nap alatt 30 ezer ember veszítette el otthonát. A határon túli Szatmárnémetiben néhány óra alatt 40-45 embert temetett el a hullámsír. (Két napon keresztül személyesen láttam a leírhatatlan tragédiát, amelyből a korabeli média keveset tudott közreadni, de talán jobb is, mert a megtörténtek hatására nagyobb árvízi félelemben élnének az emberek.) A Tisza egész vízrendszerében ismert árvízi küzdelem záró jelenségeként egy hónappal később jött a Betettyó-Körös vízrendszerében - veszélyességében a szamosihoz hasonló - szintén rendkívüli árvíz. Lefolyását tekintve a két védekezés sem térben, sem időben nem kapcsolódik össze, de a szamosi tragédia elevenen élő emléke is felszakadozott, amikor két napon belül 50 ezer embert kellett kitelepíteni, és itt-ott többször hajszálon múlott egy-egy gátszakadás. Ez esetben a tragédiának enyhébb fokozata kísértett, de az félelmetesen. Az átélők, megélők emléke lassan feledésbe merül, kár lenne azonban, ha elveszne.
