Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A védekezésről negyven év távlatából
Az utókor szempontjából a két árvíz (1966-os jeges és az 1970. júniusi) részletekbe menő hiteles, jelentőségének megfelelő feldolgozása sajnos nem történt meg, ezért megkopott a tanulsága is. Korabeli feljegyzéseimmel, megélt tapasztalataimmal szeretnék valamit visszaadni az utókornak és bátorítani őket, hogy nehéz helyzetekből is van kiút. Az árvízi helyzet súlyosbodása, a védekezés rendkívülisége A gyors áradás miatt a helyzet hamar kritikussá vált a Körösök teljes vízrendszerében, sőt a Maros és az Alsó-Tisza mentén is. A legválságosabb gócok a Sebes-Körös jobb partján Újiráznál, a Foki-hídnál, a Berettyó jobb parti torkolata és a közúti híd között, valamint Körösladány térségében lettek. A veszélyt tükrözi, hogy június 12-én Ujirázon megtekintette a védekezést Oláh István honvédelmi államtitkár és Dégen Imre kormánybiztos. 13-án délután már tájékozódott a budapesti Kormánybiztosságon Fehér Lajos a Minisztertanács akkori elnökhelyettese. Még aznap este az Országos Vízügyi Hivatal az alábbi jelentést adta ki: „A Tisza kelet-magyarországi mellékfolyóinak rohamosan növekvő áradása a Tisza-völgyi védekezésben kritikus helyzetet idézett elő. A Berettyó és a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízszintje általában egy méterrel meghaladja az eddigi maximumot. Efolyók hirtelen áradása miatt szombaton 15.30-kor a víz hosszú szakaszon Körösladány térségében 3-5 cm-rel megközelítette a Sebes-Körös gátkoronáját. A folyók áradása tovább tart. Ezért a védelemvezetés elrendelte Szeghalommal szemben a Berettyó bal partján az árvédelmi gát megnyitását, és a várható árhullám egy részének előre kiépített vésztárolóba való vezetését. A vésztároló elöntése csak mezőgazdasági területe érint és csökkenti a Berettyó vízállását. Ez az intézkedés a folyó magas árvízszintjét csökkenti és a sűrűn lakott értékes területeket megmenti az árvízi elöntéstől. " A Kormánybiztosi Hivatal aznapi naplóbejegyzésében pedig ez állt: „A Sebes-Körös jobb partján Újiráznál gátszakadás veszélye áll fenn."E tőmondatban semmi túlzás nem volt... A válságosra fordult helyzet miatt június 13-ról 14-re virradó éjjel a Békés Megyei Árvédelmi Területi Bizottság elrendelte Szeghalom, Körösladány, Dévaványa térségében, a Hajdú-Bihar Megyei Területi Bizottság pedig Újiráz, Darvas, Csökmö térségében élő lakosság kitelepítését. Mintegy 24 ezer embert kellett biztonságos helyre szállítani. A Fekete-Körös jobb parti romániai töltésszakadásának veszélyeztetése miatt a Békés Megyei Területi Bizottság június 13-án elrendelte Sarkad és öt település (Kötegyán, Méhkerék, Nagygyanté, Újszalonta, Sarkadkeresztúr) kiürítését. E térségekből is alig 24 óra alatt közel 20 ezer embert szállítottak biztonságos helyre. A képzeletet felülmúló veszélyeztetés, kétségbeesés és a kilátástalanság napjait élete a Berettyó- és Körös-völgy, sőt Makó városa is. Lakosok és védekezők egyaránt. A hidrológiai veszélyeztetést tetézte, hogy az április eleji árhullám levonulása után megkezdtük a töltéserősítési munkát a Berettyó jobb parti 21+080 - 21+280 szelvényei és a Sebes-Körös jobb parti 33+100 - 34+600 szelvényei között. Ez azt jelentette, hogy a védtöltés felső mintegy 1 m-es szakaszát dózerekkel letoltuk. Az árhullám előrejelzések tudatában a megbontott és még be nem fejezett töltésszakaszokat helyre kellett volna állítani. A helyreállítást nehezítette, hogy a földmunkagépeket már május 14-én a Szamos, utána nem sokkal Szeged környéki árvédekezésekhez kellett átirányítani.
