Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Társulatok szerveződése a XIX. században
JJ-tl II., 'SI 9 If A társulati munkáknál alapul vett simái és mezőtúri mederméretek az 1880-as években Az érintett területen élő birtokosok érdekei ellentétesek voltak. A magasabb fekvésű tet ületek tulajdonosai sokszor ráeresztették vizüket az alacsonyabb fekvésű birtokokra, emiatt számtalan viszály alakult ki, s az ellentétes érdekű birtokosok igazukat sokszor tettlegesen is kívánták bizonyítani. A tátsulat létrehozásának egyik oka az a felismerés volt, hogy ezeket az ellentétes érdekeket csak a felgyűlt vizek egységes terv alapján történő levezetésével lehet megoldani. Tehát olyan tervet kell készíteni, mely mind az alacsonyabb fekvésű, mind a magasabb fekvésű birtokok tulajdonosainak egyaránt megfelel és elfogadható. A homokdombok között összegyűlt vizek addig minden rendszert nélkülöző árkokon a Kék-Kálló két ágán folytak le a Berettyó-Sárrétjére. A Kalló mellett és a BerettyóSárrétjén azonban ezek a vizek óriási károkat okoztak, ezért a Berettyó Társulat elhatározta a Kék-Kálló csatorna kiépítését, s ezért az Alsó-nyírvíz vidéket is érdekeltségi kötébe akarta vonni. Az érintett Alsó-Nyírvidéki birtokosok ekkor elhatározták, hogy önálló társulatot alakítanak, s egyenlő tárgyaló félként lépnek fel a Berettyó Társulattal szemben. A Társulat megalakításának másik oka tehát ez volt. Az első belvízmentesítési tervet már 1888-ban elkészítették. A lecsapolást két főfolyásra tervezték, s mikor a rendszer megépült, a két főfolyás vizét a Kék-Kállón át a Berettyóba vezették. A Kék-Kálló főcsatorna igénybevétele miatt ettől kezdve a Berettyó vízszabályozó és armentesítő Társulat részére rendszeres hozzájárulást fizettek. A Társulat megalakulása után működését azonnal meg is kezdte. 1896-1898 között megegyeztek az igénybevételre kerülő terület díjtalan átadásában. A századfordulóra elkészült rendezés azonban csak az összefüggő csapadék levezetését biztosította, de a kiterülés nélküli elvezetést - főképpen pedig a talajvízszint megfelelő mértékű leszállítását - nem oldotta meg. Ezért 1909-ben elkészítették öt kiépített csatornahálózat bővítési tervét, aminek egy részét még az első világháború előtt sikerült megvalósítani. A Társulat érdekeltségi területe 24 521 kh volt, melyből szinte minden évben víz alá került 15 000 kh. A rendezési munkák befejezése után ez az elöntés megszűnt. 8 1898-ban Debrecenben alakult meg a Pece-ér Lecsapoló Társulat. Célja a Debrecen város által a XIX. század elején kiépített, majd elhanyagolt Pece medrének újbóli szabályozása volt. A szabályozási terveket a VI. Kerületi Kultúrmérnöki Hivatal készítette el, s miután a szabályozás költségeit az érdekeltek befizették, s a szabályozási munkákat is elvégezték, a Társulat 1899-ben meg is szűnt. A Társulat érdekeltségi területe 800 ha volt. 9 8 Dunka-Fejér-Papp id.m. 95-96. p. 9 Dunka-Fejér-Papp id.m. 98-99. p.
