Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A védekezésről negyven év távlatából
más helyen - mint az előre kiépített hely - gyors töltésátvágással van reménye a nagyobb tragédia elkerülésére, gyorsan meghozta döntését és cselekedett. Annak felidézése így kapcsolható a jeges árvízhez. Az egykori védelmi szervezetről A vízügyi igazgatóság működési területén az ár- és belvízvédekezést személyes felelősséggel - az igazgatóság vezetője - mint védelemvezető irányította és (ma is irányítja), az Országos Árvíz- és Belvíz-védekezési szabályzat szerint. A védelemvezető irányító tevékenységét helyettesein és a védelemvezetői törzsön keresztül végzi. A védekezést az árvízvédelmi szakaszon a vízügyi igazgató által megbízott szakaszvédelem-vezető személyes felelősséggel irányítja és vezeti. E személyi felelősség tiszteletben tartása a védekezés sikerének az alapja. Az árvíz- és belvízvédelmi műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolását a rendkívüli készültség bekövetkezéséig a vízügyi igazgató mellé kijelölt összekötők, a rendkívüli készültség idején pedig az árvíz- és belvízvédelmi területi bizottság (TB) látta el. Ma védelmi bizottságnak nevezik. A területi bizottság elnöke az igazgatóság székhelye szerint illetékes köztársasági megbízott (korábban a megyei tanács elnöke, később a megyei önkormányzat elnöke volt.) Alapvető hiányosság volt 1966-ban a jeges árvédekezés idején, hogy nem rendelt el a kormánybiztos rendkívüli készültséget, így jogszerűen nem működhetett volna a Területi Bizottság. Valóban (mint teljes-körű TB) nem is működött, inkább a kotábbi gyakorlat szerint tekintettük a megyei tanács elnökét úgy, mint a Területi Bizottság elnökét. Ez ugyan nem befolyásolta a védekezés kimenetelét, de 9-én éjfél körül — amikor a problémák és feladatok zöme áttolódott a folyó alsó szakaszára, egyben Békés megye területére, éreztem ennek nyomasztó súlyát. Valószínű, ez is közrejátszott abban, hogy Békés megye vezetésének megítélése olyan kedvezőtlen lett. Ez is tanulság! A védelmi szervezet működésének nehézségeiről A védelemvezető rendkívüli helyzetben idő-rövidség - vagy előre nem számítható helyzet miatt - nem mindig tud eleget tenni meghatározott kötelességeinek. Pl. a nagy jelentőségű döntéseket a Területi Bizottság (TB) hozza meg, de a védelemvezető javaslatára. Természetesen elvárás, hogy helyes ítéletű döntések szülessenek, amelyek viszont csak helyes ítéletű javaslatokra születhetnek. Ha ilyen időtávlatból gondoljuk át, hogy 9-én és 10-én hány és milyen nagy horderejű kérdésben kellett dönteni, az szinte meghaladja az emberi képesség határát. Anélkül, hogy dramatizálnám; bal parton Darvas, Csökmö, Újiráz, jobb parton Füzesgyarmat, Szeghalom, Körösladány volt igazán nagy veszélyben. (S ez nem feltételezés volt, hanem élő valóság). S e helységek kitelepítésére vonatkozó döntéseket feltétlenül meg kellett hozni A Területi Bizottságot össze sem lehetett hívni ilyen körülmények között, ennyi idő alatt. A döntésekkel néha nemhogy órákat, de „tíz perceket" sem lehetett várni. Teljesíthetetlen volt az Ár- és Belvízvédelmi Szabályzat azon a megkötése is, hogy gát átvágásról, kitelepítésekről - a védekezésért legfelsőbb szinten felelős - kormánybiztos dönthet. Most ez egyszerűen lehetetlen volt. (Rajta kívül álló okok miatt pl. ez töttént 1966. február 9-én és 1970. június 15-én Szeghalomban.)
