Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Az 1966. évi jeges ár
A védekezés befejezése után megindult a sérült gátszakaszok vizsgálata és minőségi javítása. Igen érdekes és tanulságos jelenségre derült fény. A Berettyó jobb oldali töltésének vizsgálata közben kiderült, hogy még a XIX. századi kézi munkával töltés építésekor - eléggé el nem ítélhető módon - rőzsekötegek is be lettek építve. Ezek azonban az idők folyamán elkorhadtak. így nagy üregek keletkeztek a gát testében. Ennek kijavításához nagy mennyiségű föld szállítására volt szükség. Földnyerő hely azonban csak a folyó túlsó oldalán volt található. A föld szállítása lánctalpas szállító eszközökkel volt lehetséges, ami 18-20 tonna teherbírású, ideiglenes fahidak építését tették szükségesé. Az igazgatóság tervei alapján, az átjáró hídból töltéstől töltésig szállító vonalat kellett készíteni. Ennek kivitelezésére az osztag püspökladányi kubikos brigádja kapott megbízást, Karap István osztagvezető irányításával. A helyszíni munka főleg cölöpverésből és felépítményi ácsmunkából állt. Az így elkészült járólapot vastag földréteggel borították, így a töltés javításához a nagy mennyiségű föld szállítása, a több tonnás gépekkel biztonságossávált. A töltés időben elkészült. Érdekes volt az is, hogy nem volt elég egy átjáró megépítése, hiszen akkor az oda-vissza közlekedése a ládáknak sok időt vett volna igénybe. Egyébként közel 100 db fenyőrönköt használtunk el. Az akkor és ott dolgozó emberek a helytállás szép példájáról tettek tanúbizonyságot és így megakadályozták egy nagyobb katasztrófa bekövetkezését. Ebben a munkában részt vettek: Karap István osztagvezető, Hegedűs Gábor és brigádja, ácsok, gépkezelők, szállításban tésztvevők és jómagam. Február 10-én a szakadás után a víz már jégmentes és nagymennyiségben zúdul ki az öblözetbe Gábos László mérnök visszaemlékezése (2005. november 23.) A kialakult rendkívüli jéghelyzet miatt az Igazgatóság vezetése a szabályzatban előírt, a Berettyó folyó két védelmi szakaszára beosztott állománynál lényegesen magasabb műszaki létszámot vezényelt ki. így például a szeghalmi védelmi szakasz vezetőjének Zalánffy László főmérnököt jelölte ki. (Február 9-én - az esti órákban - a kialakult rendkívüli helyzet miatt.) A helyzet súlyosságával mindannyian tisztában voltunk és feszült figyelemmel kísértük a jégmozgást. A figyelő szolgálatba a harmadfokú helyzetnek megfelelő segédőri létszámot állítottuk be. A kétóránkénti vízállás és jégjelentést (vízmérce-leolvasást) egy órára csökkentettük. Latolgattuk a védekezési lehetőségeket. A jégdugó várhatóan a hullámteret leszűkítő műtárgyaknál képződhet. A Szeghalom-Darvas közötti 25 km hosszú szakaszon négy híd van. A szeghalmi vasút és közúti híd egy nyílásközű lévén itt kevés esélye lehet egy jégdugónak. A Szabadság-híd fából készült és három pillért képező cölöpjárma
