Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
Vízhasznosítás a két világháború közötti időszakban
A Tiszántúl öntözhető területei az Öntözési Hivatal mérnökei (balra), valamint Ruttkay Udó elképzelése szerint (jobbra) vonatkozásban eltérően és néhány mellékcsatornájának elhagyásával. ) A részlettervek elkészítése után már a háború alatt megkezdődött a Keleti-főcsatorna építése. 1943-ban fél-szelvénnyel elkészült a 21-45 km közötti szakasz, a Brassó-éri és a Vidi-éri bujtatóval. Amikor a háború vihara elérte hazánkat, az építés hosszabb időre megszakadt és csak 1951-ben folytatódott 14 . A Tiszalöki Vízlépcső építése egy évvel korábban, 1950 tavaszán kezdődött, a Tisza 524,2 km szelvényében. A vízlépcső a Rázom-pusztai kanyarulat 2,4 km hosszú átvágásában létesült és az átmetszés elkészítése után a régi Tisza-medret a duzzasztási szint magasságáig kettős mederzáró gáttal lezárták. A vízlépcső három főrészből áll, a duzzasztóműből, a hajózsilipből és vízerőtelepből. A Keleti-főcsatorna részleges üzemeltetése már 1954 tavaszán megkezdődött, de a teljes 98 km hosszú szakasz üzembe helyezésére 1956. július 14-én, Bakonszegen került sor. A főcsarorna három bögére osztva biztosítja a vízellátáshoz szükséges vízszinteket. Ezt követően folyamarosan épült ki a ma is meglévő öntözőrendszer. 1963-ban kezdődött a 70 km (ebből 27 km az első világháború alatt épített Halastói tápcsatorna) hosszú Nyugati-főcsatorna kivitelezése, melyet 1965- december 30-án helyeztek üzembe. A Nyugati-főcsatorna is három bögére oszlik. A két főcsatorna a medence jellegű Hortobágy két peremén épiilr ki, így a terület vízellátását túlnyomórészt gravitációs úton tudják biztosítani. A Tiszából jelenleg kivehető 57,5 m 3 /s vízmennyiségből 45 m 3 /s-ot a Keleti-főcsatornán, 12,5 m 3 /s-ot pedig a Nyugati-főcsatornán vezetnek tovább, ill. használnak fel. Az 1937. évi XX. tc. alapján a tiszalöki rendszerben 115 ezer ha területet terveztek öntözni. Ezt az elképzelést később 81 000 ha öntözésére és 9 800 ha halastó vízellátására A tiszalöki duzzasztó és a hozzá kapcsolódó főcsatorna, ill. öntözöcsatornák építését eredetileg 14 évre ütemezték, s a munkák befejezésének időpontja 1950 lett volna.
