Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)

Társulatok a Közép Tiszántúl területén a dualizmus korában

Társulatok a Berettyó és Sebes-Körös vidékén Vályi Béla 1901-ben kiadott térképén életében is. A kormányzat 1871-ben saját kezébe vette a Körös-Berettyó szabályozásának ügyét, s ezzel a Hármas-Körös medrének szabályozása állami költséggel indult meg. Az állam kedvező kölcsönöket is kilátásba helyezett a vízi munkák ütemének felgyorsítása érdekében. Amint a szükséges tőke a Társulat rendelkezésére állt, megindultak a csatornaásási és töltésépítési munkák. A szabályozási tervek alapkoncepcióját elkészítő BODOKI Károly már nem élt, s a részletes terveket kidolgozó utódainak műszaki megoldásait BOROS Frigyes országos építészeti felügyelő 1876-ban kelt szakvéleményében nem fogadta el maradéktalanul. A Társulat műszaki vezetésében beállott bizalmi válságot BERTALAN Lajos mérnök alkalmazásával igyekeztek elhárítani, s a később országos hírnévre szert tevő szakember jó választásnak bizonyult. A vezetésével indult munkálatokat 1878-ban felülvizsgáló HERRICH Károly és BODOKY Lajos kedvező véleménye további lendületet adott a Társulat műszaki tevékenységének.

30 A Sebes-Körös jobb parti védtöltése - az 1879. decemberi, valamint az 1881 tavaszi árvíz

31 által okozott rongálásokat is kijavítva - 1883-ra készült el teljesen, de még az 1884. évi nagyvíz után is többször kellett töltésmagasítást végrehajtani, különösen a nagymértékű ülepedések miatt. Ugyanis sok gond volt a töltés anyagával, mert a negyedosztályú talajból töltésépítésre alkalmas anyagot nem lehetett nyerni.. A vizenyős helyeken a leendő hullámtéren a víz folyására merőleges irányban iszapfogókkal fogták fel a víz hordalékát és ezt használták fel töltésépítésre.

32 Gallacz id. mü II. 560-568.p. 1879-ben jégtorlasz hatására a folyó mindkét oldali töltése átszakadt, s ezeken kívül még 11 helyen volt gátszakadás. 1881-ben a jobbparti töltés ugyancsak 11 helyen átszakadt és a víz elöntötte a Kis-Sárrétet. Az 1887. évi jeges árvíz idején a sebesfoki őrházfelett keletkezett szakadás. 1888-ban Kornádi határában, a szűk nyílású hidaknál kialakult torlaszok megduzzasztották a jeges vizet, amely két szakadást okozott. (TTVK, 1965. Ul.p.) Sajnos a gyenge töltésanyag az utóbbi évtizedek árvizeinél is sok gondot okozott a védekezőknek.