Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A szocialista vízgazdálkodás korszaka a Közép-Tiszántúlon
Ha a Közép-Tiszántúl csatornázottságának tekintetében nem is, de vezetékes vízellátásának fejlődésében mindenképpen mérföldkőnek számít az 1960-as évtized közepe. 29 Míg korábban csak Püspökladány és Hajdúszoboszló rendelkezett artézi kútból származó ivóvízzel, addig az említett évtizedben az egyik mélyfúfás a másikat követte. A terület hidrogeológiai adottságaiból fakadóan a felszínre jutó vízzel együtt megjelenik a gáz is, ezért az itteni vízművek kialakításánál figyelembe kellett venni a gáztalanítási technológiák alkalmazását. A víz vas- és mangántattalma is túllépi a határértéket, ezért ennek kivonása is nehezíti az ivóvíz-szolgáltatási technológiát. Ráadásul nem egy esetben utólag kellett az elkerülhetetlenül szükséges fejlesztéseket végrehajtani. 30 Egyedül Betettyóújfalu és Hajdúsámson vízműveinél nem volt szükség szűrési technológia alkalmazására. A vízművek kiépítésének időbeli ütemezését szemlélteti az alábbi táblázat hoszló 1962 Nádudvar 1963 Hajdúböszörmény 1963 Polgár 1963 Hajdúdorog 1965 Berettyóújfalu 1967 Hajdúhadháza 1968 Hajdúnánás 1968 Püspökladány 1969 Hajdúsámson 1971 Kaba 1974 Balmazújváros 1974 Az ivóvízprogram végrehajtása Hajdú-Bihar megyében olyan jó sikerült, hogy ma már minden település, sőt a külterületi települések nagy része is rendelkezik vezetékes vízellátással. 1997-ben a megye 207 576 lakásából 195 138 lakás udvarára be volt vezetve a vezetékes víz. Ez 94 %-os ellátást jelent. Természetesen az udvarra töttént bevezetés nem jelenti azt, hogy a lakásban is van vezetékes víz, de a lakásokba bevezetett vízvezeték is 80 % kötül van. Felszíni vízkivételi mű a Keleti-főcsatornán Balmazújvárosnál A kistelepülések vízellátásában nagy szerep hárult a közműtársulatokra. A Közép-Tiszántúl területén 1962ben már 6 törpevízmü társulat működött Polgár, Biharkeresztes, Báránd, Nádudvar, Földes és Szeghalom központokkal. Hajdúszoboszló esetében csak a vízmű üzembehelyezése utáni harmadik évben tudtak megoldást találni erre a problémára.
