Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)

A vízhasznosítások ügye a Közép-Tiszántúlon

létesítményeket. A medencék rekordidő alatt készültek el. Építésüket 1932. május 9-én kezdték és június 12-én a fürdőt meg is nyitották. Ugyanebben az évben megépült a fedett uszoda is, s azt 1932. november 19-én adták át a nagyközönségnek. A gyógyvíz 63 C°-os alkáli kloridos, hidrogénkarbanátos, jódos-brómos-konyhasós hévíz, jelentős kalcium, magnézium, metakovasav és metabórsav tartalommal. A fürdő folyamatosan bővült, utoljára 1984. januát 27-én a gyógytermál részleget nyitották meg 8 új medencével. A fürdőben korszerű fizikoterápiás gyógykezelést is biztosítanak.

2 ANagyerdei strand az 1940-es években Debrecenben ezen kívül még két fürdő volt. A Szabadság úti fürdő két nyitott medencéjét 32 C° és 38 C°-os hűtött gyógyvízzel töltötték fel, s 1933. május 14-én nyitották meg. A fürdő 2002-ben szűnt meg, helyén rendezvénycsarnok épült. A Kerekes telepi fürdő helyén a MASZOLAJ kőolajnyerés érdekében végzett fúrásokat, olaj helyett azonban 42 C°-os hévizet találtak. A fürdő 1959-ben készült el, s három strandmedencéje van. A hajdúszoboszlói és debreceni gyógyfürdőkön kívül a Közép-Tiszántúl több településén találunk termálfürdőt, amelyeknek jelentős része szépen kiépült az elmúlt fél évszázadban. Termálfürdő üzemel Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Tiszafüreden, Polgáron, Püspökladányban, Balmazújvároson, Berettyóújfaluban, Földesen, Kábán, Hajdúdorogon, Tiszacsegén, Tiszavasvátiban, és Nádudvaron. A Tisza, a Berettyó és a Sebes-Körös, valamint a Keleti-főcsatorna mellett több helyen van kiépített strand. A Keleti-főcsatorna friss vizével töltötték fel a 33. sz. út mellett a Látóképi tófürdőt (helyi nevén a „macsi balcsit").