Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

Talán a társulatok rendszeres gazdálkodási tevékenységének is köszönhető volt, hogy alkalmazottaikat rendszeresen tudták fizetni. Más oldalról jellemzőek voltak a háború utáni helyzetre az egyik társulati igazgató mérnök következő szavai: "Sokkal nehezebb feladat volt az árvédelmi szertárak hiányzó felszerelésének pótlása. Főleg a szerszám, palló- és kötélanyag ment tönkre a háború alatt. A kötélárut úgy pótoltam, hogy a Krasznában engedély nélkül kendert áztató embereket megvámoltam, és az így nyert kenderből feldolgozás után kiegészítettem a társulati szertárak hiányzó készletét. Tudom, hogy ez tulajdonképpen törvénytelen cselekedet volt, de szükség törvényt bont és más mód nem állt rendelkezésre, hogy a hiányokat pótoljam." (REVICZKY, 1948) Azt már a Nyírség című lap követelte január 16-iki számában, hogy a jövőben szigorúan büntetni kell a véderdők irtását, a karók és a rőzse lopását. Milyen jól jött volna az árvízi védekezésnél, ha a szegényebb nép nem tüzeli el korábban a társulati karókat! A letűnt feudális kor támaszának tekintett társulatokat a - mindinkább a kommunista párt befolyása alá kerülő - kormányzat meg-megújuló államosítási szándékai erkölcsileg is felőrölték. Az árvíz idejére a társulatok a támadások célpontjába kerültek. Ennek érzékeltetésére elég, ha a Szabad Nép január 11-iki számának csak szalagcímeit felsoroljuk: "Ismét elöntötte az ár a beregi községeket. Súlyos mulasztásokat követ el az árvízvédelmi kormánybiztosság!", "A belügyminisztérium segít - az árvízvédelmi kormánybiztos nem veszi igénybe!", stb. A cikkekből kiderül, hogy a kormánybiztosságtól a kubikos földmunkások még egy fillér fizetést nem kaptak és a védekezésre kiküldött teherautók közül 8 állt üzemanyaghiány miatt. A szilveszteri árvíz és a nyomában járó gátszakadások (a Szabad Nép hét szakadásról tudósított!) jó alkalmat kínáltak arra, hogy az árvédekező műszakiakat (többek között HORVÁTH Mihályt, SÍK Jenőt és DURST Zoltánt) a társulatok államosításának egyik fő szorgalmazója, VAS Zoltán a helyszínen leváltsa, s egyiküket, REVICZKY Györgyöt, az Ecsediláp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő Társulat igazgató főmérnökét letartóztassa. A kommunista pártlap január 20-án a következő címekkel jelent meg:" Az árvízsújtotta lakosság súlyos károkat szenvedett, de a kár nem országos jelentőségű.- Államosítani kell az árvízmentesítő társulatokat. - Bűnös mulasztások. - 72 ármentesítő kiskirály. - Az állam segít", stb.