Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)
Előszó (Dr. VÁRADI József)
töltésrendszer. További tanulság volt, hogy az igazán nagy károkat nem az árvizek, hanem az 1940. évihez hasonlóan elsősorban a belvizek okozták. (A mai országhatáron belülre 4000 km 2-nyi belvízborítás jutott, az akkori Magyarországon ez hozzávetőlegesen 5 800 km 2-t tett ki. PÁLFAI, 1992) BONCZOS Miklós ezúttal is számot vetett a közvetlen okokkal. Megállapította, hogy a gátszakadásoknak csak részben volt oka a töltések állapota. A nagy jégdugók a Duna medrének és partjainak elhanyagolt volta miatt alakulhattak ki. A dunai árvízveszély szoros következménye annak, hogy a társulatok feladatkörébe nem tartozó folyószabályozást az állam nem olyan intenzitással végezte, mint azt kellett volna. (BONCZOS, 1941) A Földmívelésügyi Minisztérium 1941 márciusában - az ismételt magas vízállás miatt - 100 db könnyű, hordozható szivattyút vásárolt, amelyek a meglévő szivattyútelepektől függetlenül bármelyik csatorna mellett üzembe helyezhetők voltak. A szivattyúzott vízmennyiség 1941-ben az addigi átlagos évi 80-100 millió köbméterrel szemben 1780 millió köbméter volt. (Kimutatások, 1941, PICHLER, 1942, valamint TRÜMMER, 1945) Az 1941-42. évi tél szintén nagyon kemény volt, a talaj 60 cm mélységig átfagyott, a területeket rendkívül vastag hóréteg borította. Január közepére a Duna összes mellékfolyói, a Tisza és mellékfolyói befagytak, a jég vastagsága 20-50 cm között volt. Várható volt, hogy az árvíz- és belvízvédelem számára ismét kemény próbatétel következik. Az 1942. januártól országos árvízvédelmi kormánybiztosi feladatokkal megbízott BÁRCZAY János - a korábbi évek árvízi tapasztalatai alapján - rendkívüli előkészületeket tett a védelem megszervezésére. Kormányfelhatalmazás alapján rendelkezhetett az összes állami hivatalok, társulatok, polgári és katonai hatóságok és egyéb szervek felett. A katonai karhatalmat a hadtestparancsnokságok, a repülő alakulatokat pedig a honvéd légierők parancsnoksága útján vehette igénybe. Munkájának segítésére hasonló stábot szervezett maga körül, mint elődje, BONCZOS Miklós. BÁRCZAY összeállíttatta a szivattyúk teljesítőképességéhez mért üzemanyag szükségletet, s minimum egy havi üzemanyag tárolásra adott utasítást. Az árvédelmi zsákok, szivattyúzási üzemanyag és építőanyag biztosításáról
