Fejér László – Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Ábramagyarázat

ÁBRAMAGYARÁZATOK 1. Részlet Leonardoda VINCI feljegyzéseiből 1500 körül. (A. H. FRAZIER: Water Current Meters. 1974. 10. p.) 2. 14. Cabeo-féle botúszó; 15. gyöngysor-úszó; 16—17. Pitot-cső; 18. Guglielmini áramlásmérő kvaoi ansa; 10. gömbúszó; 12—13. lapátkerekes vízmérő; 2. Ximenes-féle vízizászló; 3. Brunnings tahométere; 4. Woltman-szárny. (F. GERSTNER: Handbuch der Mechanik, Kupfertafeln, 1832. című munkájából.) 3. Szövegdíszítő rajz MARSIGLI könyvéből. A csónak végében a sebességmérő kvadráns stilizált képe látható. (L. F. MARSIGLI: Danubius Pannonico-Mysicus, 1726.) 4. A Duna péterváradi szelvénye a mélységi adatok és a mérési szelvények feltüntetésével. (L. F. MARSIGLI i. m.) 5. A rekonstrukció HEGELL: Die Urform des Woltmanschen Flügels, 1914. című cikkében közölt adatok alapján készült. (A Magyar Vízügyi Múzeum gyűjteményében, KTA 009T00. 82.712.) 6. A kép felső részén található két műszer lényege megegyezik a Michelotti-féle gyorsmérleg elvével. (J. LEUPOLD: Theatrum machinarum generale, 1 724.) 7. A kép baloldalán látható műszer csövének tölcsérszerü kibővítése a nagyobb mérési érzékenység érdekében történt. (HADALY: Elementa hydrotechniae, 1 783.) 8. HUSZÁR Mátyás és BERGER Lajos 1825. évi kísérleti vízsebességmérései a Dunán Pozsonynál és a közeli mellékágakban. (OL S 80 Duna No. 16:2. lap részlete) 9. A szelvény azonos sebességű pontjait összekötő (izotach) vonalak első ábrázolása, amely a szakirodalomban WIESENFELD professzornak a dunai mérésekről szóló ismertetésében jelent meg először nyomtatásban, (E...: Ueber einige Verbesserungen Försters Allgemeine Bauzeitung, 1845.) VÁSÁRHELYI PÁL, az Alduna-szabályozás vezetője (BARABÁS Miklós kőrajza 1846-ból.) 10. A Duna budai (a mai Szabadság-hídnál levő) szelvényében 1838. október 16—31. között végzett vízhozammérés eredménye. A rajz felírása: „A Duna 248. számú vízemésztési szelvénye 688 ölnyire [1304 m] a budai vízmércén alul, a Sóraktárnál. Szélesség a budai mérce 0-pontja feletti 4' 10" 6"' [154 cm] vízállásnál 161 [306 m], Q = 21.048D' [szelvényterület a felvételi vízszint alatt 2105 m

2 ], q = 20.480D' [szelvényterület a redukált vízszint alatt 2048 m

2 ], M = 48.211

c

< [1522 m

3

/s]." A 3 ölenkénti [5.7 m] távolságban felvett függélyekben 3 lábankint [0.95 m] növekvő mélységben mért sebességeket a rajz lábakban tünteti fel. A mederfenékről megadott értékek nem közvetlen észlelésből származtak, hanem — VÁSÁRHELYI szavaival — csupán a közbepótlás tanja szerint határoztattak meg; mert mint tudva van, a fenéksebesség gyakorlatilag a hozzá nem férhetés miatt szorosan meg nem mérettethetnek." (OL S 80 Duna No. 45:6.) PETZELT József, az Institutum professzora (BARABÁS Miklós kőrajza 1846-ból. Az eredeti kép HRENKÓ Pál tulajdonában van.) 11. NUSS Antal pesti műszerész által készített Woltman-szárny. (Az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményében.)