Fejér László – Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)
Ábramagyarázat
RÉVY Gyula családja körében. A felvétel a múlt század 70-es éveiben Brazíliában készült. iDr, RÉVY Eszter tulajdonában.) 1 2. R ÉVYnek a londoni Elliott-cég által az 1870-es években készített műszere. (A washingtoni Smithsonian Intézet gyűjteményében.) 13. RÉVY Gyula műszertartó gerendájának rajza 1874-ben megjelent munkájából. 14. Az 1870-es években gyártott Amsler—Laffon-féle Woltman-szárny szétszedett állapotban. (Az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményéből.) HORVÁTH Ignác műegyetemi professzor, (ELLINGER felvétele 1881-ből, MTAK Kézirattár Ms 10.206/60.) 1 5. HORVÁTH Ignác rajza jelíró berendezésének kapcsolási elvéről. (HORVÁTH Ignác kéziratából.) 16. Jobboldalt a Patek Philippe gyártmányú villamos óra, középen a négykarú Mayer—Wolf-féle írógép (kronográf) a papírszalagot hajtó motorral. Közöttük a jelfogó (relé) van elhelyezve, mögötte az áramforrásként használt Maidinger-féle krómsavas nyíltelem látható. A kép bal szélén a kronográfot működtető 6 elem egyike áll, a többit a kép áttekinthetősége érdekében elhagyták. HORVÁTH Ignác halála után a fenti berendezés a Vízrajzi Osztály tulajdonába került, később feltehetően elkallódott, egyedül a relé található meg a Magyar Vízügyi Múzeum gyűjteményében. (HORVÁTH Ignác kéziratából.) 17. A kis lépcső mellett egy Pitot —Darcy-cső látható. A karfával ellátott oldaljárdát használat után vissza lehetett húzni. Erről végezték a sebességmérést 2 m-nél sekélyebb vízben. A regisztráló műszerek az észlelőfülkében voltak elhelyezve. A fülke tetejéről nyúlt fel a szélsebesség-jelző árboca. A zászlós rúd a szelvénybe állást segítette, és oldalára volt erősítve a távmérő távcső. Jobboldalt fedett pihenőhely volt a munkások részére. (HORVÁTH Ignác kéziratából.) 18. Az ólommal kitöltött, két vascsőből álló vízszintes gerendáról nyúlik előre a g kar, amelyre egyrészt egy függőleges rúd van erősítve három sebességmérő szárnnyal (a,, a 3 , a 3 ), másrészt két kengyel az L., L 2 lógókkal. Az N oszlopokon nyugvó D dobogón levő csörlők ellentétes értelemben működtek, hogy a gerenda helyzete lebocsátás közben vízszintes maradjon. A függesztő láncokon méterenként jelek voltak. A tartórúd oldalirányú mozgását az F kormánylapát fékezte le. Baloldalt a szelvénybe állást segítő M zászlórúd látható. (HORVÁTH Ignác kéziratából.) 19. A fővárosi Duna-szakasz helyszínrajza HORVÁTH Ignác 1876. évi árvízi mérésének helyével, valamint a Thonet-udvarnál felvett keresztszelvény a mérési függélyek megjelölésével. (HORVÁTH Ignác kéziratából.) 20. A ,,Hungária" gőzös felvontatja a mérőhajót a mérési szelvény fölött kijelölt vonalban horgonyzó ,,Hartá"-hoz. A mérőhajó onnan leereszkedve állott be pontosan a szelvénybe. A ,,Harta" segítségére csak az árhullám tetőzése idején volt szükség. Később egy nagyobb dereglyével helyettesítették. (HORVÁTH Ignác kéziratából.) DOLECSKO Mihály, vízépítési kerületi felügyelő (A Magyar Vízügyi Múzeum archívumából.) 21. Azon Ertel gyártmányú Woltman-szárny fényképe, amellyel DOLECSKO Mihály 1880-ban a Mosoni Duna-ágban végezte méréseit. Ugyanezt a műszertípust használta H. GREBENAU is nevezetes rajnai méréseinél. (HORVÁTH Ignác kéziratából.) KVASSAY Jenő, a kultúrmérnöki szolgálat megszervezője. (A Magyar Vízügyi Múzeum archívumából.)
