Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
1. A vízimunkálatok szerepe az újjáépítésben — és a korszerű vízgazdálkodás kialakulása
Hasonló okokból került előtérbe, mint új igény és új társulati feladat, a tiszai hullámterek nyári árvizek elleni védelme: a nyári gátak fejlesztése is. Az alábbiakban a hagyományos szakágazati bontásban ugyan, de a fenti szempontok szerint tekintjük át a területünkön végzett társulati és egyéb vízügyi tevékenység első eredményeit. Miközben megkíséreljük bemutatni e tevékenység bővülését és differenciálódását, majd — az ezzel párhuzamos — integrálódást is, amelynek eredményeképpen a korszerű szocialista vízgazdálkodás kialakult. Az árvízvédelmi beruházások sorában az elsők között készült el a Körösér magasparti torkolatában, a tiszai hullámtér szélén az a keresztgát és zsilip, amely kizárta a Tisza árvizeit a vízfolyás völgyéből (1947—1948). 1948—1949-ben készült a szolnok—szajoli úttöltés magasítása és erősítése 8,0 km hosszban, mintegy 80 000 m 3 föld beépítésével és 1 800 000 Ft költséggel. (Ezen a szakaszon ugyanis addig hiányzott az előírt 1,5 m-es biztonsági magasság). A munkák költségeit az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium által a munkanélküliség enyhítésére adott hitelből fedezték. A belvízszabályozási munkálatok során befejezték a háborúban megrongálódott szivattyútelepek helyreállítását és folytatták az 1940—1942. évi belvizek miatt elhatározott csatornaépítési és fejlesztési munkálatokat (pl. ekkor épült ki a Villogói belvízfőcsatorna) s növelték a hordozható szivattyúk számát is. 6. sz. táblázat A felszabadulás utáni első években épült jelentősebb szivattyútelepek a Közép-Tiszavidéken A telep neve Építésének éve teljesítménye Átemelő m 3 /s Befogadója 1. Tiszaugi 1944—1949 0,2 Tisza 2. Cibakháza II 1949 0,4 Tisza 3. Gástyási 1943—1949 1,5 Hortobágy-Berettyó 4. Halásztelki 1943—1950 2,0 Hármas-Körös 5. Gulyáséri 1950—1951 0,5 Zagyva 6. Határmenti 1944—1950 0,6 Zagyva 7. Kisgyepi 1944—1952 1,5 Zagyva 8. Dobai 1. 1943—1951 1,2 Tisza 9. Érfüi 1943—1951 1,2 Tisza 10. Taskonyi 1943—1951 1,8 Tisza 11. Tiszakürti 1943—1951 0,9 Tisza 12. CserökÖzi 1951 0,9 Tisza összesen : 12,7 m 3 /s A vízhasznosítási munkák terén ugrásszerűen megnőtt az öntözéses gazdálkodás iránti érdeklődés. Ez is igazolja szakembereink (pl. Bogdánfy Ödön) korábbi véleményét, amely szerint az öntözés a hazai viszonyok között, és különösen az aszályos Közép-Tiszavidéken, természeti szükségesség: megvalósítása elé pedig (a tőkehiány mellett) elsősorban a feudális maradványok emeltek korlátokat. Ledöntésükkel még a háború utáni nehéz viszonyok között is megnyílt a lehetőség az öntözéses gazdálkodás elterjesztése előtt.
