Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)
2. Szolnok - 2.1 Szolnok településföldrajza
2. Szolnok 2.1 SZOLNOK TELEPÜLÉSFÖLDRAJZA. A VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK SZEREPE A VÁROS KIALAKULÁSÁBAN ÉS FEJLŐDÉSÉBEN A Tiszavölgy középső részének, a folyó vonalában az Egerpatak és a Körösök torkolatával határolt Közép-Tiszavidéknek természetes központja: a Zagyva torkolatában kialakult Szolnok valószínűleg honfoglaláskori magyar település. A legrégibb ismert írásos emlék azonban, amely városunkról, Szolnokról (Zounok-ról) megemlékezik I. Géza király 1075-ben, a garamszentbenedeki bencés monostor számára kiállított adománylevele. Az oklevél már fennálló településről beszél, ezért ünnepli Szolnok fennállásának 900. évfordulóját 1975-ben. Szolnok, mint települési hely azonban több ezer éves múltra tekinthet vissza. A Közép-Tiszavidéken, főként a Tisza-menti településeken eddig feltárt régészeti leletek bőséges anyaga bizonyítja, hogy vidékünk — e ezen belül Szolnok város árvízszint feletti magaslata is — 4-5000 év óta szinte folyamatosan lakott hely volt. A neolitikumtól a honfoglalás- és Árpád-korig terjedő időből származó leletek bizonyító anyagát a régészeti szakirodalom már számos tanulmányban ismertette. Szolnok középkori, a honfoglalástól a XV. század végéig terjedő történetére, gazdasági helyzetére, fejlődésére vonatkozó korabeli írásos emléket azonban alig ismerünk. Ami írott anyag volt, azt a törökök elől Fülekre menekítették s ott pusztult el. Szolnok 1552-től 1685-ig terjedő, törökuralom alatti éveiről a végvári harcok leírásaiból, főként pedig a török adóösszeírásokból és Evlia Cselebi útirajzából már jóval bővebb tájékoztatást kapunk. A XVIM. század elejétől kezdve lakóinak viszontagságos sorsáról, s várának Rákóczi-szabadságharc idején betöltött szerepéről, majd a pusztító harcok megszűntével 1711-től megindult lassú fejlődésről már jelentős írott dokumentumanyag szól. Ennek alapján a város politikai-gazdasági helyzete, és szárazföldi, vízi útjain megindult kereskedelmi élete egyre jobban kibontakozik előttünk. A XIX. század közepétől pedig több mű tárgyalja a vár és város életét, történelmét. A Szolnok múltjával foglalkozó történelmi munkák — a régebbiek és újabbak egyaránt — szinte egyértelműen hangsúlyozzák, hogy a város keletkezését, fennmaradását, fejlődését vízmelietti fekvésének, szárazföldi és víziútjainak s az ezek vonalán kialakult kereskedelmének, nem utolsósorban pedig stratégiai jelentőségének köszönhette. Leírásunkban az ismert történelmi adatokkal csak annyiban kívánunk foglalkozni, amennyiben azok a földrajzi és vízügyi viszonyokkal összefüggésben állnak, s azok megértéséhez szükségesek. Szolnok és közvetlen környékének vízrajzi viszonyai és vízügyi múltja lényegében azonosak a város vidékének, a Közép-Tiszavidéknek általános vízügyi adottságaival és fejlődésével.
