Dr. Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt (Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest, 1973)

1. A vízrajz növény- és településföldrajzi összefüggései. Az ártéri szintek és jellemző növényzetük leírása és népi elnevezései - A terület vízrajza, növényföldrajza és a helynevek

A víz hordaléka a homok. Régi porond szavunk itt is előfordul a homokra és a homokból épített szigetre vonatkoztatva Paks határában. A föveny jelentése hasonló; finomabb hordalékot, iszapot jelöl. Az élő vízben lerakott hordalék a zátony, átony, öntés vagy döngele. A zátony szó az épülő hordalékpad növényzetnélküliségére utal. Amikor már azon is megjelennek a bokorfüzek, neve malát, malátos, malád stb. A malát szó egyszerre jelenti a friss öntésfelszínt és a rajta megtelepülő bokorfüzes növénytársulást, de a bokorfüzek egyes fajtáit is. A görönd az ártérből kiemelkedő, kerek vagy ellipszoid alakú magaslatok neve. Hasonló jelentésű a dörmő és doromb, valamint a területünkön már csak helynévként élő Porong szó is. Magasabb, nagyobb görönd a halom és domb. Az élő vagy egykori vízfolyást hosszan kísérő természetes gát a hát és ormó. Gyűrnek nevezik e kísérő hátak azon részeit, melyek az egykori folyókanyarulatnál a meder vonalát követve félkör alakban meggörbülnek; de gyür lehet a neve az alatta levő sarló alakú holtágnak is, jelzős, tulajdonnévi összetételekben. Két elpusztult falu dűlőnévként fennmaradt neve őrizte meg számunkra a szigetszerű, erdős magaslatok régi magyar elnevezését, a ságot. Ezek Ó-ság, ma Ózsák, Öcsény határában és Ság, Pilis és Alsónyék közt. A hegy (hogy) már az ártéren kívül fekvő, szőlővel beültetett domboldalak neve. Minden ártéri falunak volt egy Högye, még azoknak is, melyek határa nem érte el a lankás domboldalt. így volt az Őcsényi szőlőhegyen a bogyiszlóiaknak, a szekcsői hegyekben a szeremleieknek is „Högye". A növénytakaró megnevezése, mint a malát — malátos esetében is láttuk, szorosan összefügg a felszín adottságaival. A malát vagy malátos helynévvé is válhat, csakúgy mint a hasonló bokorfüzekkel benőtt területek ka ríhattak a Cegléd, Ceglédi hát (cegle — cigle = ma a bokorfűz egyik fajtája), a Csöngő hát, Csörönglő, Bokorfüzes, Botos hát, Sövénynyárs tó, Nyársand stb. neveket. 1393—1395-ben említenek egy Pózna szigetet Felszekcső határában, mely 16 év múltán már Kerek erdő nevet viseli; időközben ugyanis a tovább feltöltődő zátonyon a malát helyén fűz és nyár erdő nőtt fel. A törékeny, fonásra alkalmatlan maláttal, pöngő, vagy csöngő maláttal szemben a törés nélkül is hajlítható vesszejű bokorfüzek a rekettyék. Helynevekben pl. Rekettyés tanya Szekcsőn. Molyhos levelű változatára utal (Salix cinerea) a Szőrrekettyés hát Decs határában, a szép barkákat hozó kecskefűz pedig a szekcsői Barkas erdő. A succesio (= a növénytársulások egymást követő sora a feltöltődés mértéke szerint) következő lépcsője az, amikor a fűzfák, nyárfák elfogják a bokorfüzektől a napot, majd mikor már a felületet a víz csak rövidebb ideig borítja el, nőnek fel a szilek, a tölgyek és juharfák. E ligetes, a felszín formáihoz igazodó erdők neve a göröndökön a Kerek erdő. PI. Deesen Kerek erdő, Kereked fél, Körrrlődön Kerekes berek. Ahol az erdő a hosszan elnyúló hátakra telepszik, találjuk a Keskeny erdő, Keskeny, Keskend helyneveket. (Alsónyéken, Deesen, Szekcsőn és Dráva-szögben). Gyakran helynévvé válnak a jellemző fa-fajokra vagy azok jellemző aljnövényzetére utaló nevek: Tölös, Tölfás, Szilas, Nyáras, Haraszt, Haraszti, Haraszt erdő stb. A lassabban feltöltődő, íefolyástalan, poshadóvízes részeken nő fel a nád, káka, sás, a kőgy (vízi harmatkása), a gyékény, csuhé, komócsin és békarokka. (E növényekből ritkábban képeznek helyneveket, nemcsak azért,