Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.

5. Az Al-Duna mint víziút

8. ábra. A Vaskapu-csatorna megnyitása (Eredeti fénykép a Közlekedési Múzeum gyűjteményében) Nem hozta meg a munka a várt eredményeket teljes mértékben a Vaskapu-csatornában sem. A csatorna épülésével a zuhatagos szakaszon koncentrált esést sikerült ugyan hosszabb szakaszra elosztani és a megkívánt mélységeket is előállítani, s így a hajók nagyobb merüléssel járhattak, a víz sebességét azonban a nyílt csatornában nem lehetett megfelelően csökkenteni. Bár a meghosszabbított szakaszon az esés kisebbedett, az összeszorított csatornában csaknem ugyanolyan arányban megnövekedett, mint amilyen mértékben az esés csökkent (V = c j/Ri). Nem volt elhanyagolható tényező a csatornában mozgó hajó keresztszelvényének a csatorna szelvényéhez viszonyított aránya sem. A viszonylag szűk csatornában a felfelé haladó hajók közelében a víz sebessége még további 20—25 cm/s-mal nőtt. A legnagyobb sebesség így a csatornában elérte, sőt gyakran meg is haladta az 5 m/s-ot.

39

—

44 Klunzinger szerint

42 a vaskapui szakaszon 1 t teher átvontatásához átlag 2,2—2,5 LE volt szükséges. Ezért egy 450 tonnás uszály átvontatásához két gőzös is kellett. A Duna-Gőzhajózási Társaság, mely akkoriban a Dunán a legnagyobb forgalmat bonyolította le, a vontatás megkönnyítésére, valamint a vontatási idő megrövidítése céljából külön erre a célra olyan erős gőzösöket épített, amelyek a Vaskapu-csatornán 2 teljes terhelésű uszályt voltak képesek átvontatni. A többi hajóstársaság felfelé vontatásának megkönnyítésére pedig az Orsovai Hajózási Hivatal a Vaskapu-csatornán egy 600 LE vontató gőzöst állított szolgálatba.

45 46 Ez a hajó, a „Vaskapu", mely még a