Botár Imre – Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

A szegedi árvíz — fordulópont a Tisza-szabályozás történetében - Az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófa és okai

2. ábra. A végzetes gátszakadás Az utolsó védvonal, a nyúlgáttal megerősített vasúti töltés, átszakadása 1879. márc. 12-én éjjel. (Korabeli metszet) töltések tényleges árvízvédelmi töltéssé való fejlesztéséhez. Csak alkalomszerűen — végveszély esetén — engedélyezték ideiglenes nyúlgátak v. jászolgátak (ahogy akkor nevezték: „kalickatöltések") építését a vasúti töltés peremén — azzal a feltétellel azonban, hogy az a forgalmat nem zavarhatja . . . Ezt az ideiglenes védvonalat söpörte el az Alföldi Vasút állomása felett márc. 12-én éjjel fél 3-kor az orkánná fokozódó északi szél által felkorbácsolt víz hullámverése ... Az árvíz mintegy 2—4,5 m magas vízzel borította el a várost. A katasztrófának több mint másfél száz ember esett áldozatul, csaknem 6000 lakóház pusztult el, és a kár meghaladta a 33 millió arany koronát . . . Szinte az egész város rombadőlt. Nyilvánvaló, hogy az árvíz közvetlen oka a rendkívüli természeti — időiárási-vízjárási — tényezők kedvezőtlen találkozása volt. Az azonban, hogy az ember a természettel szembeni állandó küzdelemben — oly sok áldozat és erőfeszítés ellenére, a felelőtlenség és önkény által egymásra halmozott mulasztások és hibák miatt, — ismét alul maradt, az elsősorban a vázolt történeti — vagyis politikai-társadalmi és gazdasági-műszaki — tényezőkre vezethető vissza.

19 A kortársak az árvizeket általában egyszerűen „természeti csapásnak" tekintették, vagy a védekezés eredménytelenségét műszaki tévedésekkel igyekeztek magyarázni. Sokáig kevesen akadtak, — mint pl. a gazdaságpolitikusnak is kiváló Türr István — akik a kiegyezés utáni „közéletünk" e fonákságai ellen szót emeltek. A szegedi katasztrófának kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy az ellenzéki sajtó néhány szélesebb látókörű képviselője — elsősorban az éppen ekkor fellépő fiatal Mikszáth Kálmán

20 — leleplező írásaival illeg