Botár Imre – Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

A szegedi árvíz — fordulópont a Tisza-szabályozás történetében - A hazai és a külföldi szakértők jelentése

3. ábra. Mentés a katasztrófa éjszakáján (Korabeli metszet) kezdje a küzdelmet közéletünk e téren jelentkező, legveszélyesebb és legkirívóbb megnyilvánulásai elien. És a közvélemény nyomásának kellett kikényszerítenie azt, hogy a kormány — hazai és külföldi szakértők bevonásával — megkezdje a Tisza-szabályozás addigi munkájának és általában vízügyi politikájának felülvizsgálatát. A körülmények találkozása is segítette az ellenzék akcióját a szegedi katasztrófa politikai vonatkozásainak leleplezésében. Különösen szembeötlő volt Tisza Kálmán idegen érdekeket szolgáló imperialista politikájának és az alföldi magyarság sorsával szembeni közömbösségének felháborító ellentéte: míg a kormány több mint negyedmilliónyi katonaság kiküldésével segítette az ország érdekeivel ellentétes boszniai okkupációt — tétlenül szemlélte hazánk legmagyarabb területeinek veszélyeztetett helyzetét és mostoha sorsát. Nemcsak anyagi áldozatokat nem volt hajlandó hozni az Alsó-Tisza vidékéért, hanem még az árvízvédekezés idejére sem gondoskodott megfelelő katonai alakulatok kivezényléséről. A HAZA! ÉS KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐK JELENTÉSE Az ellenzék a parlamentben nyíltan felvetette a ,,felelős kormány" felelősségének kérdését és országgyűlési bizottság kiküldését követelte a történtek, különösen a kormánybiztos és munkatársai (főleg Herrich) tevékenységének: mulasztásainak és visszaéléseinek kivizsgálására. Tisza Kálmánnak