Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)
II. Magyarország vizi utjai - A Duna
51 vasszerkezetű hid által összekötik a Margitszigettel, miáltal Budapestnek ez a kedves és előkelő üdülőhelye kényelmesebben lesz hozzáférhető. 1894—96-ban épült a vámháztéri u. n. Ferencz József hid 3 nyílással s most van épülőben és 1901-ben lesz kész az egynyilásu eskütéri hid, melyek által a főváros két partja szorosabb összeköttetésbe jut egymással. A Margithidtól mintegy 5800 méterrel lejebb, a Csepelsziget felső csúcsa előtt vezet át a Dunán a 394 méter hosszú és 10'6 m. széles összekötő vasúti hid, melynek 4 egyenlő 93-9 m. széles nyílása van. Ez a hid szolgál összekötő kapcsul a dunáninneni és dunántuli vasúti forgalomnak. Budapest fekvésénél és az itt összefutó vasúti vonalaknál fogva góczpontja az egész magyar forgalomnak. Rakpartjai, vámháza, közraktára, összekötő vasúti hidja és nagyszerű gabonaelevátorja, mindannyian hatalmas tényezői e forgalomnak, melyben ugyancsak fontos szerepe van az ó-budai és uj-pesti téli kikötőknek is, mert a hajók ide menekülhetnek a téli jégzajlás elől. Nem csekély érdeme van a forgalom növelésében a dunai hajózási társulatoknak és hajógyáraiknak, melyek az egész dunai hajószükségletet képesek ellátni. Elhaladva az összekötő vasúti hid alatt, a Dunát egyszerre két ágra látjuk szakadni: balra a már elzárt soroksári ág van, jobbra pedig a több millió forint költséggel szabályozott budafoki ág. E két ág közt nyúlik el a mintegy 50 kim. hosszú és 4—7 1/ 2 kim. széles Csepelsziget szép rendezett községeivel Alább menve, Dunaföldvárral szemben a bal oldalon ismét egy nagyobb, mintegy 5 kim. hosszú fás, bozótos szigetet találunk. A Dunának Budapesttől idáig terjedő szakasza a legutóbbi 15 év alatt nevezetes átalakuláson ment át; a medernek helyenként igen széles, sekélyes, zátonyos medrét ugyanis megfelelően szabályozták. mi által a hajózási viszonyok is lényegesen javultak. Dunaföldvárnál végződik a hatalmas folyam második szakasza, mely Vénektől idáig tart s 233 kilométer hosszaságban összesen 16-5 méter, vagyis kilométerenként 7 cm. eséssel bir. Dunaföldváron alul a lapos, ingoványos ártérben, melyen a Duna átfut, nem volt képes magának állandó medret ásni. Egészen Erdődig tart ez a szakasz mintegy 275 kilométer hosszban, kilométerenként 4-75 cm. csekély eséssel. A rendetlen medren már régebben igyekeztek segíteni, igy a nagyon kanyaros tolna—mohácsi szakaszon már 1821-ben ástak 4*
