Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

II. Magyarország vizi utjai - A Duna

négy nagy átvágást 6600 méter összhosszban, melyek mintegy 40 kilométernyi szerte kigyódzó szakaszt hoztak némileg rendbe. 1825-től 1870-ig Paks és Battina közt ismét 7 ujabb átvágást készítettek s az összesen 11 átvágás mintegy 96 kilométerrel rövidítette meg e szakaszon a Duna folyását. Ujabb időben is jelentékeny öszszegeket áldozott az állam ezen folyamszakasz rendezésére. Alább Kalocsa érseki város alatt, Gerjen és Duna-Szt.- György körül találjuk a Közép-Duna legrendetlenebb szakaszát, mely községeket a Duna A Ferencz-csatorna dunai torkolata. már több izben végpusztulással is fenyegetett. Pakstól dél felé. Tolnától mintegy 12 kilométernyire befelé fekszik Tolnamegye székhelye, Szegzárd, melyhez a történelmi emlékek egész sora fűződik. Szegzárd fölött vezetett le régebben a Dunába a Sárviz-csatorna, mely azonban ujabban sokkal alább, Duna-Szekcső fölött, Bátánál torkol a Dunába, magával vive a Balaton fölösleges vizét is, melynek tehát minegy apasztó medréül szolgál. Magát Baja városát is erősen védeni kell a viz alámosása ellen, nehogy a Duna idővel a Bajánál kiágazó Sugovicza-ágba vegye magát, melyet 1875-ben kikötővé s az alább, Bezdánnál kiágazó Ferencz-csatorna tápláló erévé alakitottak át az u. n.