Czekelius Aurél – Szántó Albert: A Budapesti Ferencz József-híd építésének története (Budapest, 1896)

Az eskütéri híd építése mellett szólott különösen az a körülmény, hogy oly tömeges forgalom lebonyolítására, a minő rendkívüli alkalmak, pl. ünnepélyek esetében özönlik át egyik oldalról a másikra, a Lánczhíd már rég nem elég, túlterheltségén tehát az eskütéri híd építése által már azért is kívánatos könnyíteni, minthogy a Lánczhíd egyszersmind nagybecsű műremek, melyet a romlástól a lehetőségig óvni kell. A fővámtéri híd építését pedig főkép az a körülmény tette kívánatossá, mert az eskütéri híd, bármilyen megfelelő legyen is az elhelyezése, a teherforgalom közvetítését egyátalán nem ölelheti fel, mert a híd itt természetesen csak a Belvároson keresztül lesz megközelíthető, a Belváros utczái pedig annyira keskenyek és annyira nélkülözik a czélszerű összefüggést, hogy a teherforgalmat azokba nem bevezetni, hanem onnan inkább elterelni szükséges. A kormánynak ily irányban a törvényhozás elé tett előterjesztése alapján meghozatott az 1893. évi XIV. t.-cz., mely az érintett mindkét híd építését rendeli el, s a melyet a király ő Felsége 1893. évi június 11. napján szentesített. Ezen törvénynyel felhatalmazást nyert a kormány arra, hogy az abban megjelölt és mindössze 8,230,000 frtnak megfelelő jövedelmi forrásokból első sorban az említett két hídnak költségeit fedezze, a fenmaradó részt pedig arra az esetre, ha Budapest székesfőváros közönsége legkevesebb két millió forinttal hozzájárul — a mi tényleg megtörtént — a hidakhoz vezető végleges feljáróknak, a feljárók létesítése végett szükséges kisajátításoknak, nemkülönben a IV. kerületi róm. kath. plébánia-épület irányában a Hatvani (most már Kossuth Lajos) utcza torkolatáig vezető útvonal megnyitásának költségeire fordíthassa. A törvény szentesítése után a hídépítési munkák végrehajtásával megbízott kereskedelemügyi miniszter sietett megtenni mindazon intézkedéseket, a melyek szükségeseknek mutatkoztak arra nézve, hogy a helyi érdeket messze meghaladó ezen országos fontosságú művek a közkívánalomnak megfelelően mielőbb megalkothatok legyenek. E végből mindenekelőtt a hidak építésére vonatkozó műszaki kérdések végleges tisztázása végett az összes érdekelt hatóságokat értekezletre kérte fel, mely értekezlet 1893. évi június hóban megtartatván, az ez alkalomma létrejött megállapodások a következőkben foglalhatók össze. Lehetőleg mind a két híd, de legalább az eskütéri egynyílással építtessék. A mennyiben háromnyílású hidak építtetnének, azok nyílásai a Lánczhídhoz aránylagos beosztást nyerjenek. A hídaknak két nyílással építése vízlefolyási és hajózási nehézségek miatt, de különösen a jég akadálytalan lezajlása érdekében mellőzendő.