Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - A) A meder szabályozása - 2. A meder szélesítése - 3. A meder irányának megváltoztatása - c) A torkolat megigazítása

41 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. külön anyag-gödrökből veszik. Pedig oly folyóknál, melyeknél a csatornázás egyáltalán szóba jöhet, a távolság nem oly nagy, hogy e miatt valami szerfölötti költségektől kellene tartanunk. Óriási különbséget tesz, hogy valamely vízmennyiséget a föld alatt vagy a föld fölött tudunk-e levezetni, s ha már nem vagyunk is képesek a káros vizeket a mederbe belészorítani, mégis iparkodnunk kell ezt az állapotot minél jobban megközelítenünk; nem pedig a másik túlságba csapva át, azért, mert a mederben úgy sem férnek el, a töltésekre fektetni a fősúlyt. Mert mint már többször hangsúlyoztuk, minden szabályozásnak végcélja és egyúttal alapja a meder rendezése és jó karban való tartása. A folyó csatornázásával rendszerint pályájának megrövidítése is együtt szokott járni, s ezért a szabályozás e módja mellett mindazok a hatások mutatkoznak, melyek a megrövidítésből vagy összeszorításból szoktak származni. Megjegyezzük még, hogy itt oly csatornázást értünk, melynél a folyó csak irányát változtatja, de nem egyúttal a befogadóját is. Oly csatornázásokról, hol a betorkolás egészen más folyóba vagy más pontra vitetik mint a hol eddigelé volt, később, a külön elvezetésnél lesz szó. c) A torkolat megigazítása. A mederszabályozásnak igen gyakori módja a torkolat megigazítása, s ezért általánosságban pár szóval erről is meg akarunk emlékezni. A mellékfolyók betorkolása a főfolyóba nem történik mindig a legkedvezőbb módon, vagyis hegyes szög alatt, hanem igen gyakran derék-, sőt tompa szög alatt. így igen rossz betorkolása van a Tiszának, a Marosnak, a Szamosnak, a Rábának, a Drinának, a Bosznának s. i. t. Ennek oka abban rejlik, hogy a fő- és mellékfolyók árvizei nem esnek össze és így a mellékfolyók torkolatánál zátonyok, iszaplerakódások képződnek, vagy a főfolyó nem képes a nagy eséssel belészakadó mellékfolyó hordalékát elsodorni. így a Drina ökölnagyságú kavicsot hoz a Szávába, torkolatánál nagy hordalékkúpot képez, melyen 3220 méter hosszúságra 1 '26 méter esés van, holott a Szávának átlagos esése kilométerenkint 0'040 egész 0-050 méter. A badeni folyószabályozásoknál nagy súlyt fektettek a torkolatok megigazítására. Paleocapa a Bodrog, a Maros és Tisza torkolatát mind lejebbvitellel akarta megigazítani és a főfolyó visszaduzzadása alól lehetőleg kivonni, Különösen alkalmas torkolat-kiigazító módul kínálkozik a főfolyónak átmetszése és a mellékfolyónak az elmetszett kanyarulatban való meghagyása. A torkolatnak lejebbvitele kivált a csekély esésű folyóknál járhat sokféle haszonnal, ha ezt a terep és költségi viszonyok megengedik.