Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem

55 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. találkoztak a mi pedig- kizárva nincsen, — sőt a Szamos szabályozása következtében valószínűbbé válik, a mennyiben eddig a Szamos később ért a torkolathoz mint a Tisza — a szabályozás által pedig folyása gyorsíttatni fog; végül hogy Tokaj fölött az Ondova-Tapoly, Labore, Latorca és Ung folyók még nincsenek szabályozva és nagy kiterjedésű földeket öntenek el: VásárosNamény és Tokaj körül az árvíz színének emelkedése nem csak várható, hanem biztosnak is mondható. Tokajon alul ellenben az árvízszin sülyedése remélhető, ha az átvágások kiképződnek és a folyó medrének fenntartására a kellő gondot fordítják. Ideiglenes emelkedés azonban addig is előállhat, ha csak Tokajon felül minden nagyobb ármentesítő munkálattól nem tartózkodunk. Ha a töltések magasságát nem egyszerűen a töltésezés előtti állapot legnagyobb árvízszinéhez viszonyítjuk, hanem minden egyes esetben a vízmennyiségből, melynek számára útat akarunk nyitni, számítjuk a magasságokat, akkor megkapjuk az összeszorítás következtében előálló vízszíni emelkedést. A töltésezés azonban kétféle módon hat. Először, mint már kifejtettük, megszünteti azt az egész vízréteget, mely az ár tetőpontján a síkságot elborította, másrészről növeli a víz tározását magában a folyó medrében a töltésezés egész hosszában annyival, a mennyivel a töltésezés után az árvizek szine emelkedett. E két mennyiséget egymással összehasonlítva, könnyen átlátható, hogy az összeszorításból keletkezett nagyobb tározás a mederben alig állítható szembe az előbb a síkságon tározott víztömeggel. Ha pedig az ár tetőzésekor valamely pont fölött a tározott víztömeg kevesbedett, akkor a másodpercenkinti legnagyobb emésztésnek kellett növekednie. Az emésztés növekedésével a vízszin növekedése jár együtt, tehát az elborítható területek kivonása az ár hatalma alól egyik oka a vízszin emelkedésének. A másik oka pedig az áremelkedés tartamának megrövidítésében áll. Az elmélet és gyakorlat egyaránt igazolja, hogy összeszorított mederben az ár vagy hullám sebesebben halad. Az ár emelkedése tartamának e csökkenése hasonlólag növeli a másodpercenkénti legnagyobb emésztést. Ez az utóbbi emelkedés oka a legtöbb tervező előtt ismeretlen volt, s ezért az árvíz az első töltéseket jobbára mind meghágta, és ismételve kellett őket emelni és erősíteni. Oly fontos kérdés ez, hogy szükségesnek tartjuk — C o m o y tanulmánya alapján, a ki első volt a ki e törvényre a mérnöki világot figyelmeztette — azt behatóbban tárgyalás alá venni.* Azt a vízmennyiséget, mely az ár tartama alatt a folyón lefoly, az egész emésztésnek nevezzük, mely két részre osztható. Az első rész * Mémoires sur les ouvrages de défense contre les inondations. Comoy, Paris 1868.