Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem

56 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. áll az ár kezdetétől annak tetőzéseig, a másik a tetőzéstől a rendes vízállásig lefolyt vízmennyiségből, "í J) M 4. ábra. Ha az ár tartama alatt valamely A pontnál tett megfigyelések alapján a C'DF görbe vonalat szerkesztjük (4. ábra), melynek abseissái az időt, ordinátái a vízemésztéseket jelölik, melyeket az A pontnál végzett mérésekből és a mérce-megfigyelésekből hozhatunk ki, akkor a CD FE terület, mely a rendes vízállás fölött terül el, az ár emésztését adja ugyanazon ponton. Ez két részre oszlik: az emelkedés szakának megfelelő emésztésére CDE és az apadás emésztésére EDF. E területnek alakja minden egyes ponton más-más lehet, értéke azonban nem változik valamely adott pontra nézve, bármiképpen módosítsuk is a folyó medrét és a vízfolyás módját. Nem így a két részleges, az emelkedés és apadás tartamának megfelelő emésztés. E két emésztés változhatik, ha változtatjuk a körülményeket, melyek között az ár lefoly: összegük azonban állandóan ugyanaz marad; ha az egyik az egyik irányban változik, akkor a másiknak szükségképpen az 5a. ábra. 5b. ábra. ellenkező irányban kell változnia. (5. ábra.) Az ide mellékelt két ábra azon változtatásokat tünteti elő, melyeket az emésztés vonala szenved, ha az emelkedés és apadás részleges emésztése módosul. CD F az emésztések vonala, átváltozik C D' F-fé, ha az emelkedés tartamának megfelelő emésztés csökken, vagy C D" F-ié, ha az növekedik. A hirtelen esésű folyóknál az ár rendesen egy nagy hullámból áll, melynek hossza általán véve rövidebb a folyóénál és az ár gyakran megszűnt már a felső részen, mielőtt az alsón jelentkeznék. A csekély esésű folyóknál gyakran az ellenkező eset fordul elő, ugyanis midőn az áradás az alsó részeken tetőpontján áll, a felső vidéken még mindig tetemes emelkedés lehet. Különben erre a folyónak a hossza is befolyással van. A hullámnak tömege képezi az ár emésztését. És ha valamely A pontban, mely a folyó közép- vagy alsó részén fekszik, az ár tetőpontján a medernek A pont fölött levő részében foglalt víztömeget tekintjük, könnyen