Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem

52 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. magas, hanem a helyi viszonyok és a lefolyás különböző természetes és mesterséges akadályai szerint változó. A kis-vizek szinét összehasonlító síkul szokás választani a különféle folyóknál és valamely elfogadott kis-víz zeruspontjától felfelé számítjuk a magasabb vízállásokat. A nagyvizek korántsem emelkednek ugyanoly módon, vagyis mintegy párhuzamosan maradva a kis-víz síkjával, sőt ellenkezőleg: e sík fölött hullámzó vonalat képeznek. így a Loire-on 1853-ban a Maine és Vienne mellékfolyók között, a hol semmi jelentékenyebb vízfolyás nem ömlik belé, az árvíz magasságai a következők voltak: Saumurnél a zérus fölött . . . . . . 6 "70 méter Rosiersnál (15 km. alább) 7*37 St. Mathurinnál (10 km. alább) . . . 6'20 „ Pont-de-Cé-nél (17 km. alább) .... 5'54 „ még alább a magasság ismét növekedett. A Rajna Strassburgnál 4 70 méterre emelkedik a zérus fölé, míg Hliningennél 6 métert is meghalad. A Garonne legnagyobb árvizei a következők voltak : Toulousenál 6"30 méter Agennál 10'16 „ Marmandenál 9" 16 „ Langonnál 12'05 „ A Rhone Lyonnál 1856 ban 6"25 méterre emelkedett, míg 12 kilométerrel följebb a miribeli síkon 2*97 méter vízállása volt a zérus fölött. A Tiber Rómában 14 méter magasra emelkedik a kis-víz fölé a sok akadály miatt, míg a hol szabad folyására van hagyva, a 9*50 méternyi vízállás a legnagyobbakhoz tartozik. 1280-tól 1877-ig a Tiber 17-szer emelkedett Rómában a 15 méteren felül, 1870-ben 17 22 méter, 1598-ban 19'56 méter volt a víz allása és az utóbbi egyúttal a legnagyobb áradása a történelmi időkben. E tetemes duzzadások a felszínen semmi vízesés által nem jelentkeznek és a többé vagy kevésbbé hosszú összeszorításoknak, vagy helyi körülményeknek képezik eredményét. A Nilus középárvize Asszuánnál 16—17 méter; innét folytonosan fogy, úgy hogy Damiettenél és Rosettenél alig ér el 1 métert. A legnagyobb árvíz magasságát, melyre a teljes árvédelmet alapítjuk, ily módon meghatározva és lehetőleg helyi változásait is kikutatva: még korántsem vagyunk abban a helyzetben, hogy ebből a töltések magasságát biztosan kiszámíthassuk; mert e legnagyobb árvizeknél a medren kiviil tetemes vízmennyiség folyt le az ártéren, minek most hasonlólag a mederben,