Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - A) A meder szabályozása - 1. A meder mélyítése

25 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. kevésbbé zavaros víz gyűlvén össze a mederben, az minden más segítség nélkül mélyebbre fogja magát beágyazni. A csekély esésű síksági folyókra nézve e szerencsés körülmény beállta nem remélhető, mert a mélyítésnek roppant hosszúságra kellene kiterjednie, hogy csak valamely pontnál egy méternyivel nagyobb beágyazás is legyen elérhető, mindazonáltal a kevésbbé iszapos, hordalékos víznek jótékony hatása itt sem fog elmaradni, és ha nem is a meder mélyítésében, de a szélesítésében minden esetre nyilvánulna. Az erdők kedvező befolyását és a vízmosások megszüntetésének szükségét a folyók szabályozása szempontjából más helyütt már eléggé méltattuk, úgy hogy itt csupán e speciális sajátságukat kívánjuk kiemelni. Valamely folyón a mederszabályozás háromféle módon történhetik, ú. m. a meder mélyítése, szélesítése vagy irányának megváltoztatása által. E háromféle eljárást igen gyakran nem külön-külön, hanem felváltva vagy együttesen hozzák javaslatba, a szerint a minő a folyószakaszok állapota. Vannak folyók, melyek nem egységes mederben folynak, hanem ágakra szakadnak — szigeteket képezve — ezeknél a mederszabályozáshoz a mellékágak megszüntetése is járulhat; másutt ismét a partok természetes magassága kiszakadásoktól van megrongálva, melyek közép- és kis-víznél nem működnek ugyan, de közép-árvizeknél már kezdenek túlcsordulni és igen gyakran a völgy elöntését okozzák, mielőtt az árvíz a természetes partokat elérte volna. Végül emberi kéz alkotta vízi művek járulhatnak hozzá, hogy a meder nem képes magát kellőleg beágyazni, vagy jó karban tartani, s ilyenkor eltávolításuk vagy megigazításuk válik szükségessé. Mindezeket az eseteket külön-külön fogjuk tárgyalni. 1. A meder mélyítése. A meder mélyítése, ha okszerű módon létesíthető, igen célszerű és ajánlatos módja a folyók szabályozásának. Mert a sebesség a mélységgel nem számtani, hanem geometriai arányban növekedik, a mint erről könnyen meggyőződhetünk, ha az ismeretes vízsebességi képletbe: V = c VXi R, azaz a középsugár helyett a középmélységet — h — helyezzük be, a mint ezt T a d i n i olasz mérnök is tette : V = c V/i. 1; s valóban h a középmélység R-tö 1, a középsugártól, kevéssé különbözik. A mélyítésnek még ama nagy előnye is van, hogy a folyó jó karban tartása annál könnyebb, az iszap és zátonyok lerakása és képződése annál