Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)
I. A csekély esésű folyók természete
6 I. A csekély esésű folyók természete. r A csekély esés tehát relativ fogalom, mely egészen a folyó egyéni jellege szerint lehet csakugyan csekély vagy nagy. A Tisza viszonylagos esését a következő összeállítás tünteti elő: Tói — ig A folyó eredeti pályáján Az átvágásokkal kiegyenesített pályán T.-Újlaktól—V.-Náményig... ..0. 001 )1387 0. oű o1387 V.-Náménytöl—Csapig ... O-onou^^ O-OUOO^ö Csaptól—Tokajig ... O-oooo^O ^•0000^20 Tokajtól—Szolnokig ... ... ... ... O. 00ü 0284 O-oooo^"^ Szolnoktól—Csongrádig ... ... ... Csongrádtól—Szegedig O.oooo215 0-oooo228 Szegedtől a Dunáig... 0-OOOO182 0 221 A Dunának Magyarország határán belül a legkisebb esése Esztergom és Mohács között van és 0. oou o7 körül ingadozik; Orsova és Rasova között esése 0. 00 0o83, Rasovától a tengerig 0. OJO O 53. A Pó esése Piacenzánál O. 00 0377, Cavanellánál 0. ooo u5, aFoce principale di Maestrában O. 000 0 33. A Nilus esése Caironál 0. 00 0144 ; a Missisipi legkisebb esése 0 000 038. Látható ezekből, hogy a Tisza esése az ő víztömegéhez képest messze mögötte áll Európa és a világ legnagyobb folyóinak, a mi csak a hordalék finomságából és a meder alkotó elemeinek ugyanily természetéből magyarázható ki. Ha a hordalék tömege és nagysága akár a fő- és mellékfolyók útjának megrövidítése, akár az erdőírtások következtében tetemesen növekednék, úgy hogy az egyensúly e tekintetben megzavarodnék: alaposan lehetne attól tartanunk, hogy úgy mint Olaszországban, kezdetben a fő- és mellékfolyók felső szakaszai — ott hol a hegyi folyó természetéből átmegy a síksági folyóéba —- később alsóbb szakaszai is emelkedhetnének, mely emelkedés, ha nem folytonos is, mindazonáltal igen veszélyes lehet. Ezért teljesen állanak Paleocapa következő fejtegetései: „Oly folyó mely több iszapot hordana magával, mely nagyobb szemű hordalékot hömpölygetne, mely kevés mélyedéssel és aránylag nagyobb szélességgel folyván nem birná mind az iszapját, hanem csak egy részét tovább szállítani: csekély esésű lenne, habár két-három akkora volna is esése, mint a Tiszáé; s a természet maga megigazítaná e hibát a meder följebb emelésével, melyet az iszap lerakodása okozna." Például szolgálhatnak erre az Adige, mely Villa Bartolomeától a tengerig, tehát pályájának részén úgyszólván a levegőben függ; a leg-
