Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

IV. Függelék. Kivonatok Hieronymi Károlynak és a jelen mü szerzőjének az 1888. évben megjelent emlékirataiból

113 IV. Függelék. biztos következtetéseket vonhassunk le, körülbelüli tájékozásra azonban elegendők." Eme fenntartással, Pécli úr tanulmányának végeredménye az, hogy a Tisza medrének feneke a folyam hosszának több mint felerészében sűlyedett, a mederszelvény területe pedig a folyam-hossznak több mint háromnegyed részében megbővült. Ez a tanulmány tehát azt bizonyítja, hogy a Tisza medre nem hogy feliszapolódott volna, hanem éppen ellenkezőleg képződött. Van a közvetlen méréseken kiviil más módunk is a meder emelkedését vagy mélyülését megállapítani, és ez: a legkisebb vízállások színének összehasonlítása. A nagy-vizek színének emelkedéséből vagy sűlyedéséből a meder emelkedésére vagy sűlyedésére azért nem lehet következtetést vonni, mert az árvíz színének magassága nemcsak a meder magasságától, hanem attól a víztömegtől is függ, a mely másodpercenként lcfoly. Már pedig az árvízkor másodpercenként lefolyó vízmennyiség nagyon változó, különösen az olyan folyóban, a melynek mentében töltések építése van folyamatban. Minden gátszakadás, mely a lefolyó vízmennyiség egy részének az árterületekre útat nyit, csökkenti a töltések között lefolyó víz mennyiségét. Ellenben a kis vízállásoknál másodpercenként lefolyó vízmennyiségek között ily nagy változások nincsenek, és ha ennélfogva olyan kis vízállásokban, melyek a folyó más pontjain egyenlő magassággal folynak le, valamely ponton magasabb vagy alacsonyabb vízmérce állást észlelünk, ebből a medernek emelkedésére vagy sűlyedésére helyesen következtethetünk. A tiszai kis vízállások összehasonlítására a következő táblázatot állítottam össze: 1862 1874 . 1878 1886 1887 Tisza-Újlak . . . - 0"24 — O'OO — — Vásáros-Namény . . —0'13 — 0-21 — — Tokaj —0-33 —020 —0"24 —0"67 —042 Szolnok —0-80 -0*66 —0 72 —0-71 — 0'26 Csongrád .... —1*11 —0'64 — 046 —0*98 —0*86 Szeged —1*58 —0"74 —063 —0'40 —0-25 Török-Becse . . . — 100 0"00 — O'őO —0'64 —0'67 E táblázat azt mutatja, hogy Tokajnál a Tisza medre semmi esetre sem emelkedett, hanem sűlyedt, minthogy a későbbi vízállások fokozatosan alábbszállnak. Szolnoknál sem lehet mederemelkedést megállapítani. Az 1878-iki és az 1886-iki kis vízállás nyolc, illetve kilenc centiméterrel magasabb ugyan, mint az 1862-iki kis vízállás, de az 1878-iki kis-víz Tokajnál is magasabb volt, mint az 1862-iki. Az 1886-iki kis vízállásnál mutatkozó csekély emelkedés pedig helyi viszonyoknak hatásából is keletkezhetett. Csongrádnál az 1878-iki vízállás magasabb ugyan, mint az 1862-iki de az 1886-iki és az 1862-iki kis vízállás között levő csekély, tizenhárom centimétert tevő különbség, különösen tekintettel arra, hogy az 1887-iki kis vízállás is csak 15 centiméterrel magasabb az 1862-iki vízállásnál, holott az 1887 ik évi kis-víz Szolnoknál 54 centiméterrel volt nagyobb az 1862-iki víznél, arra enged következtetni, hogy az 1886-iki kis vízállásra a Körös vízállása volt befolyással. Nem valószinű tehát, hogy Csongrádnál a meder emelkedett volna. Kvassay: Csekély esésű folyók szabályozása. 8