Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

A magyar népies halászat mesterszótára - Mesterszótár

KARÓS HORGÁSZAT az, a midőn a horgot a partba leszúrt karóhoz kötik.* KAS — Erdélyi-Me^őség — a vejszének az a része, a melybe a hal betéved, I. Kürtő, Fej. KAS — Velencéé, Komárom, Balaton, Szeged — eltérő alakú kosarak a halak szállítására. KASHELY — Dereden — a lábó könyökében vagy öblében lévő köz, melyen a viz átfolyhat s a melybe a csikkast belefektetik, hogy az úszó csík beletévedjen. KASORNYA — Kis-Majtény — az a vesszőből csavart kantár, a melynél fogva a csíktököt hordozzák. KASZAKESZEG — P. K. — Pclccus cultratus L. Szamot, Maros m. ; Bodrogkor, H. O. KASZÚR — Börvely — a Magyar Velenczén dívó gyalázkához hasonló, de )obb szerkezetű nád- és lápvágó eszköz ; a csikasz legkedvesebb szerszámja, mert fegyvere is. KÁTA — Karád — I. Segg. KATÉR — Balaton, Kenesse — mindenféle giz-gaz, a mit a Balaton a partra kivetett. Tüzelő anyag I. Habita, Habócsa, Katré. KATKA — Szeged — 1. Fentő ; Szegeden többnyire négy nagyobb horog vasmacska alakba kötve ; van azonban a fentőhöz hasonló is, mé^ pedig ket böncsővel terhelve ; alkalmasint az akadka, akatka kopása. KATRÉ — Tápé — I. Habita, Habócsa és Katér. KATLCSFA — Nagy-Bereg, Borzsa folyó — a czége kapujába beállítható gamzsaháló tartó kerete. KÁVA — Bódva mentén — azok a farészek, a melyekre a hálók feszítve vagy kötve vannak ; így pld. az ághegyháló, két keresztbeálló félabroncsnak négy végére van kifeszítve s innen « négy kávás merítő*; — I. Hajtovány. KÁVAKÖTŐ MADZAG — Miskolc^ — az, a melylyel a tesziveszi háló — ághegyháló — két abroncsa középen meg van kötve. KÁVAKÖZ, két káva közötti hálóresz, illetőleg tér.* KÁVALAPÁT — Máramaros — félkörű kávára középen és keresztbe erősített ékalakú lapát, a melylyel a halász az apró köveket bolygatja, hogy az apró halat a csáklyahálóba beriaszsza. KÁVÁRA HÁNYNI — Miskolc^ — a hálót a fájára felkötözni : «kávára kell hányni a hálót*. KÁVA-VAS — a vasas-örvösháló ághegykáváját súlyozó vas.* KAVICSHAL — P. K. — Cobitis barbatida L. Garam, Léva mellett. KAVICSOS FENÉK — általánosan — igen durva homokkal s apróbb kövekkel elegyesen borított vízfenék. KECSEGE — K. — Acipenser Ruthenus L. GALGÓczi-nál (1622) megvan. MIKLOSICH szerint a szláv keciga (?). KECSEGE — Orbis pictus 1708. KECSEGEHÁLÓ — Komárom, Budapest — 70 m. hosszú 2 m. széles. Berendezése alapjában olyan mint az öreghálóé, de a hálórész hármas : közbűi finom léhés. mely mindkét oldalon tükör között van ; I. Inléhés, I.Tűkör. , KECSEGE TOK hal, Acipenser Ruthenus L.* KECSIGE — Ujfalvi-Szikszai XVI. század — Sturio primus, echinus. Érdekes megtudni, mit értettek a régiek a Sturio primus és secundus alatt, minthogy a nyelvészek még ma is idézik ; 1. SZARVAS GÁBOR «Czapa» a Magyar Nyelvőrben; 1. Kecsege. KECSÖGE — H. O. — Acipenser Ruthenus L. Szegedi kiejtés. KECSKEBÉKA — Szeged — Rana esculenta ; a harcsa csalija. KECZE — Szeged — háromszögletű, súlyozott fakeretre alkalmazott fenékháló, melyet csónak után vonszolnak ; I. Kocza is. Két öregszemű, isiikből kötött tükörháló között a finom hálótest; a hosszú ín lószárcsontokkal felszerelve. KECZEG— H. O. — Leuciscus rutilus L. Ipoly, Lá^i Nógrádmegye (palóczj; Albumus bipunctatus HECK. Egyh» Oláhfalu. KECZEKÖRÖM — Szeged - 1. Koczaköröm ; a bónéfa ; 1. azt. KAPÓKESZEG — H.O.—Aspius rapax AG. Baja. KAPU — Fertő tava — a kürtő része. Ott a hol a lészák már sarokra hajlanak az első, tágas átbocsátó rész, hová a hal legelőbb kerül befelé. KAPU — Nagy-Bereg — a czége nyílása, a melybe a gamzsahálót beállítják. KAR — Börvely — a csíkputtonyon az a két