Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

III. Természethistória - A hal a természet háztartásában

szem barázdálódni kezd ; tudjuk, hogy ez a barázdálódás a kelő állatalakot úgyszólván fölépíti ; de arról — az okok okáról —• a mi azt a zoospermiumot létrehozta, életre keltette, furakodásra indította; a termőszemmel való érintkezésének lényegéről ; a barázdálódást inditó erőről ; arról, a mi a sejtekre osztódott anyagot reáviszi, hogy bizonyos állatalakot öltsön magára, arról sejtelmünk sincsen. Nincs a bonczolóknak sem. A bonczolók iskolája, mely evvel az ággal foglalkozik, szánalommal tekint le arra a másik táborra, a mely az alakokat figyeli, tüzetesen ismerteti és nagy gonddal viseltetik életnyilvánulásaik iránt is. A bonczolók iskolája azt mondja, hogy ez nem tudomány, mert csak ismeret s azok, a kik mivelik,csak « dilettánsok », napszámosok. Ok, a bonczolók azok, a kik a tudomány palotáját építik és szerkesztik, a többiek csak napszámosok, a kik az építő anyagot hordozzák. Szorosan véve, annak beismerésében, hogy azok a « napszámosok » hordozzák az anyagot, rejlik nemcsak jogosultsága, hanem nélkülözhetetlensége is annak a másik ágazatnak ; mert nincs építőmester, a ki összeszerzett anyag nélkül bár szerény kunyhót is építhessen ; nincs olyan, a ki mások munkáját nélkülözhetné ; tehát nincs is joga, hogy azt lenézze, vagy épen leszólva megvesse, a mi saját művének lényeges föltétele. És nem állhat meg a tudomány és ismeret megkülönböztetése sem, mert határát megszabni nem lehet; s ha akként állítjuk föl a dolgot, hogy a tudomány az összefoglaló, akkor csak ismeretet foglalhat össze, tehát abból épül, s így se oka, se jogosultsága azt lenézni, a mi saját erejének forrása. Van azonban a vita eldöntésének még egy más, sokkal hathatósabb módja is, mely bizonyos kérdések fölvetésében rejlik. Semmi kétség aziránt, hogy például NEWTON igazán fényes szellem volt, ki műveivel az emberi tudás terén korszakot alkotott. A kérdés az, hogy mi az előkelőbb tudományos feladat : vájjon az-e, hogy kitudjuk NEWTON koponyájának méreteit, agyvelejének súlyát, tekervényeit, szervezetének összealkotását s esetleges sajátságait, mikroszkópi összetételét, chemiai alkatrészeit — vagy az, hogy NEWTON-Í, mint embert, élete folyása, cselekvése, művei s azoknak értéke és hatása szerint ismerjük meg?