Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)
A magyar népies halászat mesterszótára - Mesterszótár
HAL — általánosan — Piscis. Sokszorosan a rend, nem és faj tekintetében értelmező, halak, szálkás halak, halcsík, márnahal stb. HAL — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. — piscis. HALAASZ — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — piscator. HALACSKA — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. — pisciculus. HALAK — Pisces, mint osztály. HALAK FÉSZKE — S^ergcny, Vasmegye — a hol a hal — régentén — a réteken ívásközben seregbe verődött. HALAK KIRÁLYA — P. K. — Acipcnscr stellatus PALL. Eredete nincs ; de mindenesetre népies ; a csillagalakú vértek kiváló dísze avathatja királylyá. A magyar nép eszejárásának teljesen megfelelő. H ALANTÉKCSONT — I. Vakszemcsont.* HAI.ÁROS — Kresyierics — a ki a halat eladja ; halászoknál közhasználatban van a «fisér» (Fischer), nyilván onnan, hogy leginkább németek foglalkoznak halkereskedéssel ; I. Fisér. HAL AROS — Ujfalvi-Szikszai xv. sz. — cetarius, piscarius. HALASFÖLD — Miskolci Gáspár — sok halat termő vidék. HALASKOFA — általánosan — halat áruló aszszony, ha állandó helyen ez az állandó keresetmódja. HALASLEGÉNY — Bodrogköz — a laptár kormányosa. A laptáron van t. i. a kifogott halak helye. HALASTÓ — általánosan — a régi piscinának az a neme, a melyben valóban halat tartottak ; a «piscina» t. i. sokértelmű volt HALASTÓ — Miskolczi Gáspár — a folyó víz szakadéka, az ú. n. morotva is. HALASTÓ — B. Scabó Dávid — a tulajdonképeni piscina értelmében. HALAS TO — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz. — piscina, vivarium piscium. HALAS TÓVAL BANO — Ujfalvi-Szikszai xvt. század — piscinarius. HALÁSZ — Szeged — ellentétben a bérlő és kereskedő fisérrel az, a ki az öreghálóval jár. HALASZ — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — piscator. HALÁSZAT — Kresyierics — a halfogás míveletének összessége. HALÁSZBÍRÓ — T. — ki a halászatot vezeti. Balaton. HALÁSZBOKOR — I. Bokor. HALÁSZÓBOT — Máramaros, Visk — az eresztőhálónak két apacsfája, I. Eresztőháló. HALÁSZCSÉR — Me^S-Túr— a Sterna hirundo halászneve; a széki csértől — Glareola— való megkülönböztetés. HALÁSZCSATT — általánosan — a bogkötésnek a halászoknál dívó neme. HALÁSZDEREGLYE — Komárom — a legnagyobb halászhajó. HALÁSZFA — Keszthely — I. Vezér. HALÁSZFONAL — Komárom — az, a melyből a hálót kötik, I. Léhés. HALÁSZFUNT — Tihany — rugós mérőeszköz ; 1. Drótfunt. HALÁSZHATÁR — halas vizeken községek vagy egyesek halászó területének a határa. HALÁSZKA — Sterna hirundo ; 1. Halászcsér, Küszvágó. HALÁSZKARÁM — Királyföldi — halászkunyhó. HALÁSZKŐ — Pinnycd — nagy hálósúlyozó, melyet akkor kötnek a hálóra, a mikor mély vízben halásznak. HALÁSZLÉ — általánosan — halászatokon a halászember tápláléka ; különben általánosan a magyar konyha eledele ; leginkább a pontyot, a harcsát és a kecsegét használják, még pedig vegyesen ; a kishalász keszegből is főzi ; járulékai : sok hagyma és kellő só mellett sok paprika. HALÁSZKUNYHÓ — Tisza m. — állandó tanyázó hely. HALÁSZMADÁR — Királyföldi — 1. Halászcsér, Küszvágó, Szerkő. HALÁSZMESTER — Tata — a tómester alatt állott s a halászást vezette. HALÁSZÓ — Janua 1729 — a ki halászik. HALÁSZÓ — Kresyierics — az, a ki a halat fogja. HALÁSZÓ HAJÓ — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — scapha, oria. HALÁSZÓ HÁLÓ — Kalotaszeg — I. Ághegyháló. HALÁSZI HÁLÓ — Janua 1729 — halászó háló. HALÁSZÓ HELY — xvi. század, NÁDASDY TAMÁS leveleiben.
