Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)
A magyar népies halászat mesterszótára - Mesterszótár
Tavakból való rezes példányok ; mint közkeletű a honosított Cyprinus auratus auct. I. Jövevény ponty. ARANYPOTYKA — Grossinger — Cyprinus auratus auct. ARBOTZ — B. S^abó Dávid — helyesen magyarázva mint Őrfa. I. azt. ÁRBOTZFA — B. S;abó Dávid — I. Árbotz. ÁRBUTZ — B. S;abó Dávid — I. Árbotz. ARSÓHAI. — H. O. — Aspro vulgaris Cuv. Nagy-Dobrony ; itt az orsó is arsó. A Latorcza mentén is így. ÁSOTT HAL — Miskolc;i Gáspár — az árvizek ' apadása után lyukakba szorult halak, leginkább csíkok, a melyeket a csíkász ki szokott ásni ; a Sárrét. Ecsedi láp. Szernve némely pontján ma is dívik. ASOVÁNY HAL — Mátyusnál — a csíkról, I. Ásott hal. ASZALT HALACSKA — Orbis pictus ITO8. Aszszu HERENG — Uifalvi-Szikszaí xvi. sz. — 1. Hering. ASZTAL — Erdélyi Mezőség — a jéghalászatnál az a • nagy lék, a melyen a hálót beeresztik : I. Bedöntő. Beeresztőlék, Betevés, Betevő-vék, Eresztőlék. Aszú HAL — Fay-félc szakácskönyv, xvii. század — szárított hal. ATKÁS FENÉK — Komárom — a hol a víz fenekén sok az akadékos gyökér stb. ÁTKÖTNI A VIZET — Kőrös mentén — I. Elkötik a v. ATOLJA — Balaton — az egymás mellett bevetett eresztőhálóknál a póta és a kő feszítésétől eredő átbúvók. a melyekben a hal megnyaklik. ÁTUGORJA — Balaton-Füred — «a ponty átugorja a hálót* átveti magát, elszökik : I. Kilép a ponty. ÁTVETI — magát a hal a háló fölén (Felín, Parásín) ; — I. Háló föle AVÉT — Tihany — kötélneműekről mondják, a sok használatban való kopás értelmében pld. : avét fagyó = régi, megkopott fágyókötél. Az HALNAK HATA BORDÁJA — Ujfalvi-Szikszai XVI. század — vertebra. B BÁBA-CSÍK, Cobitis elongata, HECK.* BABAJKÓ — Balaton — ifjú ponty, Cyprinus Carpio L. BAGÓKESZEG — H. O. — Abramis sapa PALL. Kis példányok. «Azért mondjuk bagónak, mer' csak olyan semmi hal. » Nem becsülik. Komárom. Némely halász Bagolykeszegnek mondja s ez a helyes, mert a nagyszeműségre van alapítva. BAGOLY KESZEG, Abramis sapa PALL.* BAGOLYKESZEG — T. S^. •- I. Bagókeszeg. BÁGYADT HALAK REKESZE, ispita helyett.* BAING — Leuca spins. I. Kurta Baing.* BAING — P. K. — Aspius rapax AG. Szatmár. BAJUSZ — S;eged — könyökös deszka ; az álióbárka orrának erősítésére való ; a harcsa, ponty, márnahal. menyhal bajuszszerű nyúlványai. BAJUSZOS ORSÓFARK — P. K. — Cobitis barbatula L. Eredet nélkül. BAK — Nagy-Dobrony — az Örösháló rúdjának végén az a kampó, a melyre a háló akasztva van. BAK — Máramaros — I. Halászszék. BAK — általánosan — vastag fejfaforma, a melynél fogva az állóbárkát kikötik. BAKÁCS — Saród — a háromélű sás. BAKCSÓ — Szeged — Ardea nyeticorax, máshol vakvarjú : halászómadár. BAKSA — P. K. H. O. — Aspius rapax L. Tisza m. BÁL — Körös-Tarcsa — megmért és rendberakott szárított halak tömege (német : Ballen), I. Mázsa. BALATONI HERING — P. K. — Pelecus cultratus L. BÁLÁZÓ — Szeged — az a kunyhó, melyben a bálokba kötött szárazhal el van téve. BALÍN — Blicca, I. Ezüstös Bálin.* BÁLIN — Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. — balena ; itt nyilván a bálna értelmében. BALÍN — Grossinger szerint a német «Wallen, tWallen»-től származnék, melyből LINNÉ a «Ballerust» csinálta volna ; ám a német «Waller» a harcsa, holott a LINNÉ «Ballcrusa» keszeg s a magyar Bálin is következetesen «Fehérhal» t. i. Aspius
