Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

A magyar népies halászat mesterszótára - Mesterszótár

MESTERSZÓTÁR. A ABRONCSKÁVA. a hálóból való varsa abron­csai.* AG — Kis-Majtény — a hármas szigonynak minden egyes ága. Általánosan villás fák­nál — nyeleknél — a villát képező részek; I.Agas. A jegesvonó egyik oldala, I. Ágiik. AGAS — Komárom — a száknak nyelén a villás rész. AGASKARÓ — a kullogó három főkarója.* AGASSIZ CSABAK, Telcstcs Agassi^ HECK.* ÁGHEGY, az ághegy- és órvösháló kereszt­abroncsa.* AGHEGYHÁLÓ — Turaliát — két keresztbe összekötött abroncsnak a négy végére, te­hát négy ág közé kifeszített négyszögletes háló, hosszú rúdra alkalmazva, I. Barok­háló, Bustyálló, Csuhi, Dobbantó, Emel­gető, Emelő, Keresztháló, Komherháló, Lesi, Marokháló, Merítő, Négykávás M., Pók, Rengő, Suhé, Tápli, Taupli, Teszi­veszi, Umbella, Vaal. AG-LIK — Balaton — a jégalatti halászatnál a kétoldalt futó, soros, apró lékek, a me­lyeken át a háló vezérrúdját a jég alatt hajtják ; 1. Hajtólék, Hajtólyuk, Sorlék, Sorosvék. AGYAGOS PART — általánosan — az, a mely sima felszínű s megrepedezve koczkásan morzsolódik. AJTÓLÉK — Balaton — a jég alatt való halá­szatnál az a nagy lék, a melyen a hálót hihúzzák, I. Anyalék, Kihúzóvék, Kiszedő­lék, Kivétel, Kivonó, Kivonyóvék, Költő­lék, Tanyavék, Vék. AKADBA MENNI — Komárom — akadóba menni a hálóval, azaz oly helyre, a hol a háló tőkébe, keleviszbe akad. AKADÓ — Körös menten — földdel töltött fűzfakosarak, a melyeket a halasvíz örvé­nyes helyein — a hol a hal tartózkodni szeret — hosszú gályáknál fogva május elején elsülyesztenek, hogy ott hálóval halászni ne lehessen, I. Akadótörés. AKADÓTÖRÉS — Körös mentén — a május ele­jén elsülyesztett akadókat október elején fölszedik, előbb azonban az akadón felül és alul 150 ölnyire a vizet őrhálókkal «elkötik», hogy a hal ne menekülhessen. A két őrháló közt keczével halásznak. Az akadok felszedését törésnek mondják. AKÁRMI KESZEG — Ujfalvi-Szikszai xvi. sz.— albula, in génère ; a mai fehérhal. ALÁKÉSZÍTÉS — Szeged — «alá van készítve a esonyak», azaz helyén van ; itt a laptár értendő, melyen a fattyúlaptáros igazgatja a tartókötelet. ALATTSÁG — Komárom — hosszú kötél, melv­lyel a halászhajót az őrfánál fogva víz elle­nében vontatják. Általánosan így. ALI — Kis Majtcny — a keczén az alsó in ; itt súlyok nélkül való, feszített. ALÍN — Balaton — az öregháló alsó, kettős, ólmos és pősös kötele ; a Bodrogközön galacséros, máshol köves. ALINAS — Bodrogkor — az a halászlegény, a ki a galacséros inat húzza ; 1. Alin. ÁLL — Keszthely — a horog szakája (visz­horga). ÁLLAS KÜSZ, Alburnus mentő AG.* ÁLLASZÁRNYA — Szeged — a hal hónaljúszó­szárnya (p. pectoralis). ÁLLATMAG — Zoospermium ; azelőtt «Mag­állatn Spermatozoon.* ÁLLÍTÁS — Csongrád — az öreghálónak min­den tizedrésze egy «állitás»; ez a hálón ki is vehető : a munkafelosztás jegye ; egy HERMAN O. A magyar halászat. 4"

Next

/
Thumbnails
Contents