Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan (Budapest, 1882)

II. Geológiai előismeretek

II. Geológiai előismeretek. Keletkezések módja szerint Cotta a kőzeteket két főcsoportra osztja: 1. Merevülésbeli kőzetekre, — többnyire eruptivok, és 2. üledékes kőzetekre, többnyire vízből lerakódottak. A kőzeteknek másnemű keletkezési módja sem nem ismeretes, sem nem valószínű. Hanem a kőzetek eredeti állapota néha igen nagyon, sőt annyira is át van változva, hogy föl sem. ismerhető; s ennek következtében megkülönböztetik még a harmadik csoportot, ebbe tartoznak tehát 3. az alkatváltott (metamorph) kőzetek. Ezen csoportok sora egyszersmind a korszerinti sorozatot is mutatja. A Föld képződéséről uralkodó vélemény szerint kezdetben csak merevülésbeU kőzetek képződhettek; ezek elmállásának terményeiből az üledékes kőzetek és mindkettőből az alkatváltott kőzetek. De valamennyi keletkezési mód, amint egyszer elkezdődött, még jelenleg is folyton tart; s így a három csoport mindegyikében vannak régibb és ifjabb kőzetek. A merevülésbeli kőzetek, amennyiben ilyeneknek bizton felismerhetők, többnyire kitöiésbeli kőzetek, vagyis olyanok, melyek a Föld belsejéből nyomattak föl s talán csak némely részök keletkezett a hevenfolyó földtömeg felületének legelső megmerevülése alkalmával. A merevülésbeli kőzetek geológiai szempontból ismét vulkániakra és plutóiakra oszthatók; s ennélfogva vulkánitok és plutonitok gyanánt különböztethetők meg, aszerint amint a felületen vagy a mélységben merevültek meg.