Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

V. Fejezet: A javaslott közlekedési eszközök hatóságok szerinti számbavétele

71 mellékfolyóival érintkezésbe hozza. Ezen vaspályavonal Kassa, Miskolcz, Tokaj, Budapest, Székes-Fehérvár, Zágráb, Károlyváros, Fiume és Bukkari városokon keresztül, Eperjes, Eger, Gyöngyös, Veszprém, Varasd városok mellett pedig- közel megyen el: s Abauj, Zemplén, Borsod, Heves, Pest, Fehér, Somogy, Körös, Zágráb megyéken, a Horvátországi végörhelyeken , s a fiumei partvidéken keresztül vonul, Sáros, Szepes, Szabolcs, Zala, Varasd megyéknek pedig közelében esik. A Pozsonyiul Pesten és Szolnokon keresztül Áradig s innen Temesvárig menő vonal, az előbbivel szinte keresztben fekszik, és a termékeny Bánátot Budapesttel, Pozsonnyal és Bécscsel csatolja össze; Pozsony, Érsekújvár, Vácz , Pest, Szolnok, Arad , Temesvár városokon, és Pozsony, Komárom, Nyitra, Esztergom, Hont, Nógrád, Pest, Heves, Békés , Arad, Temes megyéken keresztül vonul; Moson, Trencsin, Győr, Bars, Csongrád, Csanád, Torontál, Krassó megyék s a Nagy-Kún kerület szomszédságába esik. Ezen fő vonalnak Czeglédtül Kecskeméten át Szegedig nyúló, s innen Szabadkára térő ága , néhány nagy népességű városok érdekein kivül, mellyeket Budapesthez csatol, egész Pest és Csongrád megyéket hasítja át, Torontál és Csanád megyéket pedig és a Kis-Kúnságot igen közel érinti. Még nevezetesb e fővonalnak Szolnokiul a