Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

IV. Fejezet: A magyar közlekedési rendszer részletes kifejtése - b) Csatornák és folyók

61 Szükség- azért, hogy olly folyók rendezése, mellyeken most már hajózás van s mellyeknek szabályozása már meg-kezdetett, hatállyal folytatassék ; a többi folyók pedig- megvizsgáltassanak, felméretessenek, s a közlekedési rendezés tervezete haladék nélkül az ország erejéhez képest életbe léptessék. — Különösen pedig a folyórendezés rovatában kellene: 1-ör. A Duna szabályozását teljes erővel folytatni, különös figyelmet fordítva a főváros biztosítására s a mosonyi ág rendbehozására. 2-or. A Tisza folyó rövidítése, s medrének sok helyeken kitakarítása; miután e folyót a tett gőzhajózási kísérletek után Európa egyik hajózásra legalkalmasb folyójának tarthatjuk. Különösen pedig figyelmet kellene fordítni a felső Tiszára, melly Váritul felfelé rohanó természete miatt sok ágakra oszolva a só s fa szállítást igen nehezíti. — 3-or. Hasonló figyelmet s segélyt érdemlenek, a Tiszának hajózható mellékfolyói; mint a Szamos és Maros saját vidékeinek s Erdélynek tekintetébül; a Bodrog, és Körös, mellyeken máris élénk tutajozás sőt hajózás is keletkezik. 4-er. A Dráva szabályozás legalább a torkolattul hol a Dunába ömlik azon pontig, hol a fiumei vasutat érinti, mi által mind a dunai mind az altiszai hajók a tengerparti vasúttal érintkezhetnének.