Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (Pozsony, 1848)

I. Fejezet: Általános szempontok

18 állapitatni: egyedül ez által kerülhetjük ki — hazánk százados átkát — a vidékek érdekharczábul szükségkép fakadó visszavonást. Vegyünk ugyanis bármelly közlekedési vonali, elváltán az egész rendszertül, csak magára vizsgálat alá: Ha annak kiállításához országos segély kívántatik, mindig ugy fog ez föltűnni, mint egyes vidéknek nyújtott kiváló kedvezés a másik felett, melly ellen minden más érdek szövetkezhetik. Legyen szabad e czélra egy igen nevezetes szőnyegen levő példát fölidézni. Mozgásban van a Tiszavölgy szabályozása. E munka legalább harmadfél millió hold leggazdagabb földet ad vissza a hazai iparnak. E roppant földhóditmánynak épen nincs a Tiszavölgy termékeny földén a birtokosokra nézve értelme, ha azok czélszerü közlekedési eszközök által terményeiknek uj piaczokat nem nyernek. Szükség tehát egyszersmind a hajózható Tisza, Bodrog, Szamos, Körös, és Maros folyók rendezése ; szükség a debreczeni, miskolczi, szegedi, aradi vasút. Ámde hogy is kívánhatni méltányosan ezen közlekedések kiállításához az ország segítségét, midőn mindezen közlekedési uj vonalok csak arra szolgálnának , hogy a Tiszavölgy gazdag, s olcsó termelésének megnyissák Pestet, s minden kereskedést a Dunán felfelé ; mi okvetlen a dunavidéki mezőgazdaság csökkentésére vezetne. így támasztanék fel az ország egyes vidékeinek érdekharczát a má-